Fazekas Mihály
 
A KARCAGI MÚZEUM ALAPÍTÁSA ÉS ELSŐ LELTÁRA
 
1. A karcagi múzeum alapításának történetéről sokan írtak már. Ezek a kutatók -Péter László, Balassa Iván, S. Kovács Ilona, Bereczki Ibolya és mások - azt állapítják meg, hogy a múzeum alapítása Győrffy István nevéhez fűződik. Okfejtés­ükben ugyanis megelégszenek egy-két Karcagon kiadott napilap cikkének bemuta­tásával. Vizsgálódásaikat nem terjesztik ki több, forrásértékű karcagi adatra, ezért megalapozatlan az az állításuk, hogy a múzeumot Győrffy István alapította. Az aláb­biakban bemutatásra kerülő tények azonban nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a mú­zeum alapítása Joó András református segédlelkész műve volt.
2. Ebben a kérdésben Péter László közelíti meg legjobban az igazságot, amikor a következőket írja: „A karcagiak 1950-ben, 1951 -ben azt tartották, hogy a múzeum alapításának érdeme kizárólag Joó András református lelkészt illeti. A derék lokál­patrióta (akinek csak a felesége volt karcagi - a szerző) a század első évtizedeinek végén ... hozzákezdett egy néprajzi gyűjtemény összeszedéséhez, s ezt 1912-ben az akkor épült városháza két... szobájában ... elhelyezte. Ennyiből állott volna a karcagi múzeum alapítása. Ámde a Győrffy István müveit felölelő bibliográfia -írja tovább Péter László - a karcagi születésű és neveltetésű néprajztudós első írásaként olyan cikkre utal, amely döntő bizonyítéka Győrffy István ösztönző kez­deményező szerepének a karcagi múzeum létrejöttében.” Az „Alapítsunk Nagy­kun Múzeumot!” című újságcikk Karcagon a Nagykunsági Hírlap 1906. november 17-i számában jelent meg. Ebben a szerző lelkesen bátorít múzeum alapításra.”
3. Igenám, csakhogy Joó András református segédlelkész a szintén Karcagon meg­jelent másik lapban, a Nagy-Kunságban ezt megelőzőleg kezdett cikksorozatot írni a múzeum alapításának szükséges voltáról. Folyamatosan közölte a gyűjtők nevét és a gyűjtemények jegyzékét is. Ebből kiderül, hogy Joó András 1906. október 14-én kezdi írni cikksorozatát, amelyet az alábbiakban teljes részletességgel bemutatok.
Írásaiból azt is megtudhatjuk, hogy nem is akármilyen anyagot hoztak össze akkor a karcagi lakosok. A gyűjtés jelentőségét a Nagykunság is méltatta az egyik szerkesz­tőségi cikkében.
4. Nagyon lényegesnek tartom azt, hogy a múzeumi gyűjtemény legelső darab­ját - nyilvánvalóan a segédlelkész szervezése alapján - 1906. október 4-én hoz­ták a gyűjtők. Joó András cikksorozatának számai 1906. október 14., október 28., november 4., november 11., november 18., december 2., december 9., és 1907. január 6. napján jelentek meg; Győrffy István pedig november 17-én je­lentette meg írását! Nehezen lehet azt elhinni, hogy a rangok és tekintélyek vilá­gában egy ismeretlen egyetemi hallgatónak (Győrffy István akkor még egyetemi hallgató volt) nagyobb mozgósító hatása legyen, mint a városban élő lelkésznek. Még hat év múlva is, amikor 1912-ben a gyűjteményt a református leányiskolá­ból az új városházára, kiállítási helyére szállítják, akkor sem kap elsődleges sze­repet Győrffy István, pedig akkor már diplomás ember volt. Az egykorú újság­cikk szerint jelen vannak és beszédet tartanak a város vezetői: dr. Szentesi Tóth Kálmán polgármester, Madarász Imre református lelkipásztor, mint a múzeum­egyesület elnöke, és Győrffy István tanár Budapestről, aki csak ezek beszéde után kapott szót.
5. Annak ellenére, hogy jelen tényfeltáró írásommal semmiképpen sem akarom kisebbíteni Győrffy István kiváló néprajztudósunk érdemeit, a feltárt adatok egy­értelműen bizonyítják szerintem, hogy a karcagi múzeum alapítása a Joó András református segédlelkész és a neki segítő Vörös Rébék parasztasszony érdeme. Igaz, hogy Győrffy István is jelen volt az alapítás idején mint az ügy lelkes híve -de fiatal kora és ismeretlensége miatt még nem volt elég ereje ahhoz, hogy ala­pító lehessen.