Főoldal » Kalendárium

Kalendárium

1848. jún. 6-án született Baross Gábor

2014. május 28, szerda



Jász-Nagykun-Szolnok megyei kalendárium, melyben hónapról hónapra felelevenítjük ünnepi szokásainkat, megemlékezünk fontosabb évfordulóinkról.


A magyarországi vasúthálózat, a dunai hajózás, a fiumei kikötő és az ipari szakoktatás fejlesztője, Baross Gábor (Pruzsina, 1848. jún. 6. – Budapest, 1892. máj. 9.) jogi tanulmányokat végzett és Trencsén vármegyében a főjegyzőségig emelkedett. 1875-ben a szabadelvű párt képviselője lett az országgyűlésben. 1882-ben nyugati tanulmányútra ment közigazgatási kérdések tanulmányozására. 1883-ban államtitkárrá nevezték a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumba. Széchenyi már 1848-ban az államvasút-rendszer mellett foglalt állást, ennek megvalósulására azonban csak a kiegyezés után került sor, nagyrészt Baross tevékenysége nyomán. Az ő államtitkársága előtt ugyanis mindössze 1348 km vonalat államosítottak, az ő idejében pedig további négyezret. A MÁV megteremtésével, a mozdony- és kocsipark növelésével és korszerűsítésével, a vasútüzem átszervezésével önálló és független közlekedés- és gazdaságpolitika alakult ki. Az addig ráfizetéses vasút az államháztartás egyik fő jövedelmi forrása lett. (Fotó: A szolnoki vasútállomás emléktáblája).
Baross Gábor hozta létre a posta-takarékpénztár intézményét; ennek célja a kisemberek betétjeinek felhasználása volt közlekedési beruházások érdekében. 1887-ben egyesítette a Postát a Távírdával, megalapította a Postatisztképzőt. Minisztersége idején jelentősen bővültek a Posta szolgáltatásai: nemzetközi hírlap előfizetésre nyílt lehetőség, a távírókon ingyenesen lehetett igénybe venni a meteorológiai előrejelzést, vízállásjelentést, meg lehetett tudni a pontos zónaidőket. 1889-ben Baross kereskedelemügyi miniszter lett. Ezzel felügyelete alá kerültek az ipari, kereskedelmi, vám, tengerészeti és szabadalmi ügyek. Közel 100 gyár alapítását, működését támogatta. 1890-ben bevezette az áruvédjegyet, új kereskedelmi és iparkamarákat hozott létre. Állami megrendelésekkel segítette az új iparágak megteremtését. Létrehozta a Kereskedelmi Múzeumot, amely kezdetben mintaraktárként működött, szolgálva a hazai termékek népszerűsítését.
Élete legnagyobb feladatának a Vaskapu szabályozását tekintette. Gyakori személyes jelenlétével biztosította a munkálatok megfelelő menetét, amelyeknek jelentőségét az adta meg, hogy így született meg az egységes dunai hajózási útvonal. A nagy horderejű munka befejezését azonban a „vasminiszter” már nem érte meg. Még 44 éves sem volt, amikor tevékeny életét befejezte.
(Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Wikipédia, Magyar Szabadalmi Hivatal)