Főoldal » Kalendárium

Kalendárium

Mindenszentek ünnepe

2012. október 31, szerda



Mindenszentek ünnepe

Jász-Nagykun-Szolnok megyei kalendárium, melyben hónapról hónapra felelevenítjük ünnepi szokásainkat, megemlékezünk fontosabb évfordulóinkról.


Mindenszentek ünnepe, november 1. 
E napon mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Általánosságban a diadalmas egyház ünnepe (a mennyekbe jutott, üdvözült hívek közössége), míg a halottak napja, november 2. a szenvedő egyház (a meghalt, de még a tisztítótűzben szenvedők) ünnepe.
 
A keleti egyházakban már a IV. század végétől megemlékeztek a az összes vértanúról pünkösd után. A nyugati egyházban a VII. század elejétől ünnepelték, amikor IV. Bonifác pápa Rómában a Szűzanya és az összes vértanúk tiszteletére szentelte a Pantheont. Ennek évfordulójaként kezdetben az ünnep május 13-ra esett. Egy évszázaddal később III. Gergely pápa  idején az ünnep május 31-re került, és a Szent Szűz, az apostolok, vértanúk, hitvallók és más elhunyt tökéletes, igaz ember ünnepnapja lett. A IX. században Gergely pápa az ünnepet november 1. napjára tette, és egyetemes ünnepnek nyilvánította.
 
Az egyház tudatosan törekedett a kereszténység terjesztése közben arra, hogy a helyi pogány szokások és ünnepek betiltása helyett azokat amennyire csak lehet, hozzáigazítsa a keresztény ünnepekhez. Ezért vélik úgy sokan, hogy mindenszentek ünnepének áthelyezése november 1-jére azért történt, hogy megfékezzék az íreknél és skótoknál sokáig ünnepelt samhain szokásait. Ezen az ünnepen, mely október 31-én este vette kezdetét, a túlvilág lényei, tündérek, boszorkányok, ártó szellemek, korábban elhunyt emberek stb. előbújtak lakhelyükről, és megjelentek a földön. Az ünnep a pasztorális év végét is jelentette, ekkor végeztek a mezőgazdasági munkákkal, és ekkorra már hazahajtották a jószágokat is a legelőkről. Éppen ezért ez igen jelentős ünnep volt, mely nem csupán a q-kelta, de a p-kelta nyelvterületen is sokáig élt. Samhain alkalmával a határban örömtüzeket gyűjtottak, ugyanakkor házról-házra jártak, hogy némi kis fizetség fejében kiűzzék az ártó szellemeket a házból. Gyakran készítettek ételt is a család halottainak, sőt még külön meg is terítettek nekik: igyekeztek az eltávozottak kedvében járni, nehogy az év folyamán a családot valami kár vagy baj érje. E szokás számos európai népnél megfigyelhető, így hazánkban is. A kultúrtörténészek ezért hiszik úgy, hogy az egyház a halottakra, általában az egyház halottaira való emlékezés ünnepével, illetve később a halottak napjával (november 2.) próbálta visszaszorítani a pogány szokásokat.
 
Mindenszentek ünnepe a tél, illetve Szent Márton napjának a rámutatónapja. Általános dologtiltó nap, ilyenkor tilos a földmunka, a meszelés, a répa és krumpli elvetése, a mosás, a varrás stb, ugyanakkor a cselédfogadás, bíróválasztás ideje is egyben. E napon szokás a sírok megtisztítása és feldíszítése, gyertya gyújtása a halottak emlékezetére.
 
Hazánkban 2000. óta munkaszüneti nap.