Kiss Pál Múzeum

Kiss Pál Múzeum

A Hónap Műtárgya
2017


Butykoskorsók a 19. századból


A butykoskorsó a Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint: szűk nyakú pálinkásedény, amit a – fahordók mellett – a kevesebb mennyiségű pálinka tárolására használták. Elszűkülő száján kis kiöntő van. Lapos füle a nyakán lévő karimából in­dul ki. Kívül mindig mázas.

Az elnevezés onnan ered, hogy a szűk nyakú edényből bugyogva ömlik ki a fo­lyadék. Leginkább az Alföldön terjedt el, Hódmezővásárhelyen és Szentesek készül­tek a legszebb butykoskorsók. A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében talál­ható Tiszafüreden készült butykoskorsó is.

A gyűjteményünkben megtalálható butykoskorsók közül a két nagyobb (Füves­sy Anikó kutatásai szerint) Mezőtúron készült, a harmadik kisebb pedig Gömöri típu­sú valószínűleg ott készülhetett.
A legnagyobb butykoskorsó: Talpán sötét okker, többi részén világos okkersár­ga mázas, egyfülű galléros nyakú edény, hasán többszörös barna körbefutó sávokkal és egyszer körbefutó barna hullámvonallal, felette ecsettel festett zöld levelek és kék virágok. Kissé kopott. Cserépfalusi meszesektől vásárolták Egyeken, tartottak benne pálinkát kb 1940-ig.
A másik nagyobb korsó világossárga mázas, nyakrésze zöld. Hasát körkörös fe­hér és barna csíkok díszítik. Tiszaszőlősön volt használatban. Mindkét korsó Gráf Ot­tó gyűjtése.
A harmadik butykos gömöri típusú sárga, barna és zöld színű széles, függőle­ges csíkokkal díszített edény. Jó állapotú, Kunhegyesen volt használatban kb. 1900-ig.



 


A kisbírói dob

 
   A kisbíró régi magyar községi, városi alkalmazott volt, aki a községi vagy városi bíró alárendeltje­ként a hivatali helyiségeket takarította, fűtötte, küldeménye­ket kézbesített, kidobolta a rendelkezé­seket és volt ahol éjszakai őrséget is bíztak rá.
A kisbírók egyenruhát viseltek és hivatásuk jelképe volt a kisbírói dob.
A gyűjteményünkben található „kisbírói dob” ke­rek alaprajzú, fémszerkezetre erősített bőr. Olda­lán nemze­tiszín szalag látható. Hozzátartozik két gom­bos végű fa ütő. Használójáról, tulajdonosáról nincs informáci­ónk, valószínűleg Tiszafüreden használták a huszadik század elején a kisbírók.
Az 1950-es évek végén Gráf Ottó gyűjtötte a múze­um számára.

Állapota: kopott, bőre varrott.

A kisbírói munka a huszadik század második felé­ben a háttérbe szorult, amikor is a dobolást felvál­tották a hangszórók és a modern tájékoztatási esz­közök.

 


 

Kovácsné dr. Szigeti Klára

Die  Trommel   des   kleinen Richters


Der kleinen Richtern waren  in den  alten  ungarischen Dörfer  Ausrufer, Stadt Mitarbeiter, die Büroräume raumten auf ,  die waren Untergeordnete  städtische oder Stadtrichter. Sie reinigten, gewarmerten, lieferten Sendungen, und wurden von den Bestimmungen ausgestoßen, die ihm auch in der Nacht zugeordnet schützen.

Die kleine Richter trugen Uniformen und seine  Berufung war ein Symbol des kleinen Richters Trommel.
In unseren Sammlungen ist eine Trommel, die  hat Round-förmige Metallstruktur an der Haut befestigt,Sie hat eine rot -weiss-grün Farbband gezeigt. Es enthält auch zwei Holzschläger. Wer war der Besitzer oder Nurzer, haben wir keine Informationen. Wahrscheinlich in Tiszafüred, am Anfang des zwanzigsten Jahrhunderts den kleinen Richtern gearbeitet haben.

In den 1950er Jahren gesammelt diese Trommel Gráf Ottó für das Museum.
Die kleine richterliche Arbeit in der zweiten Hälfte des zwanzigsten Jahrhunderts wurde in den Hintergrund gedrängt, wo die Trommeln durch moderne Lautsprecher und die Medien ersetzt wurden.
Status: genäht abgenutzte Haut.


 



Mázas cserépkulacs a XIX. századból

 

A hónap műtárgya keretében a barna mázas kulacsot mutatjuk be. A kulacs meghatározása a Magyar Néprajzi Lexikon alapján: Ólommázas cserépedény. Igen változatos formájú borosedény. Egyik változata lapos, korong alakú: tulajdonképpen két tál összeragasztása révén nyert forma. Lapja lehet lapos, domborodó vagy homorú. Keskeny oldala lapított, fülekkel ellátott, amelyekbe szíjat lehet fűzni. Szája kicsi, kerek, gyakran kupakkal ellátott, van lába és akasztója. Mindegyik formát egyedileg készítették, általában megrendelésre, és gyakran évszámmal, névvel látta el mestere.
A 87.88.1 leltári számmal ellátott kulacs néprajzi gyűjteményünk egyedi darabja. Barna színű, négy lábon álló, szíjazható kialakítású. Első és hátsó lapján piros, zöld és fehér körben fehér rozetta látható piros pontokkal a közepén. Kissé kopott állapotban van a barna máz rajta. Színezése hasonló az állandó kiállítás vitrinjében található barna mázas butellához. Az 1870-es évek körül Tiszafüreden készítette egy ismeretlen mester.
A kulacs nem tipikusan füredi kerámia mintázata alapján, bár színezése mutat a füredi fazekas termékekkel rokonságot. Tiszafüreden már a XIX. század elejétől jellegzetes fazekas termékek készültek ügyes kezű mesterek keze munkájával: miskakancsók, kancsók, pálinkás butellák, korsók, szilkék, bögrék, tálak, tányérok, köcsögök és fazekak. A leghíresebb füredi fazekas dinasztiák: Katona Nagy Mihály és családja, Bezerédi Varga, a Bodó és a Nyúzó családok a Közép-Tisza – vidék egyik leghíresebb kerámiaközpontjává tették Tiszafüredet.
Maga a tárgy a XVIII. század végén, a XIX. század elején élte virágkorát, megjelent a  népköltészetben és a műköltészetben egyaránt. Erre bizonyítékként álljon itt az egyik legismertebb költői megfogalmazás Csokonai Vitéz Mihály tollából:


Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek.

Megvídító orcácskádat,
Csókra termett kerek szádat
Ha a számhoz szoríthatom,
Zsuzsiét nem csókolgatom.

/Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz/

 



 

Kunstwerk des Monats:
braune Flasche glasierte Fliese


Unter dem Kunstwerk des Monats ist in braun glasierter Flasche gezeigt. Bestimmung der Wasserflasche aus dem ungarischen ethnographische Lexikon:  Bleiverglasung Geschirr. Eine Vielzahl von Formweingefäß. Eine Variante eines flachen, scheibenförmigen, indem tatsächlich zwei Schalen Bindungsform erhalten. Journal kann flach, konvex oder konkav sein. Schmalseite abgeflacht, mit Laschen, in dem Gurt befestigt werden kann. Mund klein, rund, oft mit einer Kappe, hat Beine und Aufhänger. Jede Form ist individuell, im Allgemeinen einen Meister der Ordnung sah, und oft Jahre Nummer Name.
Die einzelnen Stücke der Volkssammelflasche 87.88.1 Inventarnummer versehen. Braun vier Beine, Riemen zu entwerfen. Vorder- und Rückseite der roten, grünen und weißen Kreis mit roten Punkten sichtbare weiße Rosette in der Mitte. Die Bedingung ist leicht braunen Glasur auf sich getragen. Färbung der Flasche ähnlich wie braun glasierte Butella der Dauerausstellung. Rund um die 1870er Jahre machte von einem unbekannten Meister in Tiszafüred.
Die Flasche wird in der Regel nicht, basierend Füreder Keramikmuster, obwohl die Färbung Beziehung Töpfer Produkte zeigt. Tiszafüred im neunzehnten Jahrhundert vom Anfang des Jahrhunderts unverwechselbare Keramik gemacht geschickten Meister arbeiten: Miska Krug, Krüge, Butella, Becher, Schalen, Teller und Töpfe. Die berühmtesten Töpfer Dynastien Füreder: Michael Katona Nagy und seine Familie, Bezerédi Varga, die Bodó und Nyúzó Familien in der Zentral Tisza Land - Tiszafüred war einer der bekanntesten Keramik Zentrum des Landes.
Du bist auf dem Thema des achtzehnten. Am Ende des Jahrhunderts, das neunzehnten Jahrhunderts. seine Blütezeit zu Beginn des Jahrhunderts, erschien in der Volksdichtung und Poesie gleichermaßen. Dieser Ständer als Beweis in einem der bekanntesten poetischen Csokonai Vitéz Mihály geschrieben von: Liebes Lied zur Fohlen Lederer Weinflasche.

 


A tiszafüredi múzeum és könyvtáregylet
múzeumi tárgyainak jegyzéke 1877-től kezdve


140 éve 1877 április 22.-én Tariczky Endre megalapította a Tisza vidéki Régészeti Egyletet, a mai Kiss Pál Múzeum elődjét. Tariczky Endre a Községnek adományozta mintegy 500 darabos régészeti és numizmatikai gyűjteményét. A Régészeti Egylet vegyes leltárkönyvét már a megalakulás évében megnyitották. Mindent gyűjtöttek ami réginek, érdekesnek és különlegesnek számított. Gyűjteményüket 4 fő osztályba sorolták: éremgyűjtemény; régiségtár; vegyes tárgyak és könyvtár. Az egylet 1896-ig tagdíjakból tartotta fenn magát, 1896-tól állami és községi segély is támogatta tevékenységüket.

A vegyes leltárköny részei:

Éremgyűjtemény: „Tartalmaz régibb s újabbkori pénzeket, emlékérmeket, bankjegyeket. E gyűjtemény alapját Tariczky Endre úr magángyűjteményét képző s az egyletnek ajándékozott közel 200 darab különféle érem teszi.”
 - Egy darab Theodorius császár arany 379-395
 - Több magyar bankjegy s néhány darab érem, adomány: Balogh István  egyleti elnök     
 - Két magyar bankjegy, adomány Cserhát Gerzon

Régiségtár: „Tartalmaz agyag, - kő, -csont – és vas ős, - valamint újabbkorirégi tárgyakat. E gyűjtemény alapját a Tariczky Endre magánygyűjteményét képző s az egyletnek ajándékozott közel 200 darab különféle régiségi tárgy képezi.”
 - Egy bödön alakú hamuveder, adomány Vörösmarthy András, Tiszaigar
 - Egy kovanyílhegy, Tiszaszőlősi lelet. Vásárolva.
 - Egy darab agancs és egy darab edénytöredék, adomány Török Alajos

Vegyes tárgyak: „Tartalmazza természetrajzi darabokat, iparkészítménye­ket vagy más különösségeket”
 - Egy golyó, a tiszaörvényi erdőben fatörzsből kivéve
 - Egy gránát és egy kartácsgolyó ugyanarról a helyről és időből
 - Egy vízi kőképződmény

Könyvtár: „”Tartalmaz nyomtatványokat, kéziratokat, térképeket, okmá­nyokat”
 - A Török birodalom régi térképe, adomány Bartha Ferenc
 - Medici Venus, antik florenczi szobor fényképe. Vétel.
 - Szeged város látképe a 30-as évekből, adomány Gábriel Menyhért



       

       
 

Das erste Invertarbuch
des Kiss Pál Museums seit dem Jahre 1877

 

Schon 140 Jahre ist, als Endre Tariczky gegründete unseres Museum als Verein. Er spendete seine 500 stückige Münzsammlung und Archeologische Sammlung für das Verein. Das Invertarbuch wurde schon im Jahre der Gründung geöffnet. Alle wurde gesammelt, die Alte, Interessante und Besondere waren.

Das Verein ist aus  denMitgliedsbeitragen bis 1896 gehalten, seit 1896 hat Staatliche - und Gemeinde -Hilfe bekommt.

Die Sammlung wurde in 4 Klasse gruppiert.

A., Die Münzsammlung
B., Das Alte Invertar
C., Gemischte Gegenstande
D., Bibliothek


A., die Münzsammlung
Sie hat alte und neuzeitige Geldstücke, Erinnersungmünze und  Geldschein zum Bespiel:ein stücke Theodosius-Kaiser Goldműtze  aus des Jahren 379-395

B., Der Alte Invertar:
  Hier sind: Ton -Steine-, Knochen-, Eisen- Gegenstande.
zum Beispiel: eine Pfeilenspitze von  Tiszaszőlős gekauft

C., Gemischte Gegenstande:
Naturformationen, Kunstwerke
zum Beispiel: ein Fall-Schuß Kugel

D., Bibliothek:
  Hier sind: Ur-Drucken, Manuskripten, Unterlagen
zun Beispiel: eine alte Karte vom Türkischen Reich

 

Kovácsné dr. Szigeti Klára


„A Kiss Pál Múzeum 1954-es névtáblája”


Az idén 140 éves születésnapját ünneplő múzeumunk az 1848-49-es évek hős tábornokának nevét 1954 óta viseli.
Röviden szeretnék szólni az előzményekről is. 1877. április 22-én alapította Ta­riczky Endre a „Tiszavidéki Régészeti Egyletet”, de hamarosan Milesz Béla is az egylet aktív munkatársa lett.

1897. január 1-jén a „Múzeum és Könyvtár Egylet” nevet vette fel az in­tézmény, amely két alapítója 1912-es halála után Kürthy Sándor irányításával mű­ködött egész 1942-ig. A gyűjteményt ekkor a Községházán őrizték, anyaga az 1944-es frontharcok következtében megsemmisült.

A több évi hányattatás után 1949-ben az Elnöki Tanács törvényerejű ren­delete szabályozta a múzeumok és műemlékek ügyét, amelynek értelmében 1949. de­cember 21-én Tiszafüreden Magyarország első falumúzeumát nyitották meg. 1954-ben Szigeti Iván, aki akkor a gyűjtemény kezelője volt felterjesztette a mi­nisztériumba kérését, hogy az 1949-es honvédtábornok, Kiss Pál tábornok nevét vegye fel az intézmény, a válaszlevél hamarosan meg is érkezett „ Kiss Er­nő Mú­zeum” néven, „az aradi tizenhármak” egyikének nevét megkapva. A mú­zeumvezető ismételt levelére megérkezett a hivatalos válasz 1954. május 3-án, akkor lett intéz­ményünk „Kiss Pál Múzeum”.

A korintézményekre jellemző névtáblát is ebben az évben kapta meg a mú­zeum. A fehér háttérben az ovális táblára fekete betűkkel írták fel a „Kiss Pál Múzeum” nevet. A tábla közepén a „Rákosi-címer” látható. Az elmúlt 70 évben többször is változott országunk címere.

1946. június 4-e és 1949. augusztus 20-a között a „Kossuth-címer” volt az ország jelképe. 1949. augusztus 20. és 1956. október 30-a között a „Rákosi-címer”-t kellett dicsőíteni. 1956-ban a forradalom idején ismét elrendelték a „Kossuth-címer” (1956. október 30 – 1957. május 23.) használatát. 1957. május 23-tól a „Ká­dár-címer” volt az ország jelképe, egészen 1990. július 11-ig amikor is a politikai változások következtében ismét a „Szentkoronás” címer lett Magyarország cí­mere.

 

       

                 



 

Die Namenstafel des
„Kiss Pál” Museums aus dem Jahr 1954”

 

In diesem Jahr feiert jetzt das Kiss Pál Museum 140. Geburtstag. Seinen Namen bekan aber – von General Kiss Pál im Jahre 1954.
Im Jahre 1877 gründete Endre Tariczky Verein der Archeologie in Theiß-Land.
Sein bester Mittarbeiter war Béla Milesz. Im Jahre 1. januar 1897 wurde der Verein „Das Museum und die Bibliothek Verein” bis 1949.
Endre Tariczky und Béla Miles arbeitete sehr viel. Im Jahre 1896 öffneten sie eine schöne Austellung im Gebäude des neuen Rathaus. Im Jahre sind 1912 beide Gründer gestolen
Sándor Kürthy leitete den Verein bis 1942. Die Kriegfront bewirkte viele Verlust im Material des Museums.
Im 21. december 1949 öffnete hier in Tiszafüred das erste Dorfsmuseum des Landes.
Wie bekam das Museum den Namen „Kiss Pál” ? Iván Szigeti schrieb en Vorschlag für die Kulturministerium mit den Namen der General Kiss Pál. Aber wir bekam der Antwort Zuerst den Namen „General Kiss Ernő”. Der Museumdirektor schrieb noch einen Brief, und die zweite Antwort war richtig: „Kiss Pál Museum”.
Die Namenstafel  hatte im Sommer 1954 mit dem Rákosi-Wappen vorbereitet.
Endlich möchte ich über eine Kleine Wappen-Kentnisse schreiben:
Zwischen 4 Juni 1946 und 20 August 1949 nor des Symbol des Ungars- das Kossuth-Wappen.
Zwischen 20 August 1949 und 30 Oktober 1956 müssen das Rákosi-Wappen loben
Zwischen 30 October 1956 und 23 Mai 1957 noch einmal das Kossuth-Wappen war des Symbol
Zwischen 3 Mai 1957 und 11 Juli 1990 nor das „Kádár-Wappen” des Symbol des landes.
Endlich bekam wir am 11 juli 1990 zum Angelegenheid des demokratischen Wandel in der Geschichte „Wappen mit der heiligen Krone”

 

                                                                              Kovácsné dr. Szigeti Klára
 



„Egyházi szózat”


A Kiss Pál Múzeum gyűjteményében megtalálható 16 oldalas kis könyvecske múzeumunk könyvtárának egyik legrégibb darabja és Egerben nyomtatták az érsekség nyomdájában. Az egri főegyházban 1848. március 25 –én mondta el ezt a beszédet Magyar Ferenc „A magyar haza és nemzet békés átalakulásának örömünnepe alkalmából.” Az első lapon egy felirat: „Tariczky Endre úr adománya 1879”. Múzeumunk ezzel az eredeti kiadvánnyal és tanításaival köszönti „március idusát” az 1848-as forradalom évfordulóján.
A 20. század előtt az egyház, a köz- és a magánélet jelentősebb eseményei elképzelhetetlenek voltak az alkalom fényét emelő vallásos szónoklatok nélkül. Tíz nappal március 15. után a katolikus egyház szükségesnek látta, hogy a nemesi közösségnek és a szélesebb néptömegeknek templomi prédikáció keretében adjon iránymutatást a követendő emberi, erkölcsi magatartás zsinórmértékéről. „Az atyafiságot szeressétek, az Istent féljétek, a királyt tiszteljétek!” (Szent Péter I. levele, 2. R, 17 v) - olvashatjuk az ünnepi beszéd második oldalán.
A szónoklat szabályai szerint kerül kifejtésre részletesen a kiadvány 5. oldalán, hogy mi a honszeretet. A gyümölcsfa, az oktalan állat és a madarak példáját megvizsgálva az emberi honszeretet „a polgári élet szeretete által nemesbül”. „A honszeretet erénye nem lehet egyéb, mint földünknek, alkotmányunknak, királyunknak, kormányunknak, elöljáróinknak, polgártársainknak, nyelvünknek, nemzetiségünknek vallásos tisztelete és hő szeretete.”
Az akkor 800 éves alkotmány megújításának fontossága mellett kitér a beszéd, a vallás, a religio fontosságának megőrzésére is (9-10. oldal). „Mi ápolja a jó erkölcsöket, mi gyarapítja a polgári erényeket, ha nem azon isteni hit, melynek szelíd hatalma a szív érzéseire és a lélek gondolataira is kiterjed.”
A szónok a 14. oldalon még egyszer összefoglalja az ünnepi beszéd mondanivalóját, utalva arra, hogy milyen erkölcsi magatartást tanúsítsunk a jövőben. „Isten, a magyarok Istene … vezérelje égi malasztjával minden jóra nemzeti kormányunkat, s adja, hogy szent legyen a jog, az igazság és a törvény minden honfi előtt, a béke angyala őrködjék az egész haza fölött, s a vallás isteni hatalma uralkodjék minden honpolgár és honleány kebelén! Egek! Harmatozzatok áldást nemzeti óhajtásainkra! Ámen.”

        Kovácsné dr. Szigeti Klára  múzeumigazgató

 


 

   Kichenstimme


Wir  haben in unserer Sammlung ein sechzenhseitiges kleines Buch , Es hatte in der druckerei des Erzbischofs in Eger  geduckt. Es  war eine Rede ,die am 25 Marz 1848 von Ferenc Magyar in Eger in der Hauptkirche von Erzbischofs gesprochen hatte.
Er sprach zur Gelegenheit des Freudenfestes der friedlichen Umwelzung    des ungarischen Vaterland und der Nation.
Auf der ersten Seite können wir lesen:” Das ist ein Geschenk von Tariczky Endre in Tiszafüred ,im Jahre 1879.
Unseres Museum möchte mit diesem Buch  den Tag 15.Marz,den Jahrestag der Revolution 1848 grüssen.
Dieses Buch ist eine kirchliche  Rede , mit der   wollte die Katolische Kirche   eine Richtung der menschlichen und moralischenVerhalten geben.
Liebe die Verwandten
Fürchten sich vor dem Gott
verehren  den König”
wir können auf der zweiten Seite lesen,
Die Hauptfrage des Buches  ist: Was ist die Vaterlandsliebe?
Auf der Sete 5. können wir darüber lesen.
Nicht nur die Obstbaume,die Tiere und die Vögel binden sich zu ihrem Ort, sondern auch die Leute auch, wo sie geboren sind. Die Leute sollen  mit der religiösen Ehre seines Vaterland lieben
Auf der Seite 6.  sind die Zeile  der Gedichte von Vörösmarty Mihály:  Stimme-  als Antwort auch.
Was ist die Rolle der Religion  in der Gesellschaft?
Auf der Seite 9-10. wissen wir darüber lesen.Ohne Religion bleiben  die Leute immer wild.
Endlich  können wir die moralische Gesetze als Bitten zu dem Gott  anrichten.
- Halt der Gott den König !
- Lass der Gott unseres Vaterland im Frieden blühen!
- Soll unsere Nation  ein Körper und Seelé  sen!
- Soll  der Gott unsere Regierung in die gute Richtung führen!
- Sollen die Leute das Recht, die Wahrheit und das Gesetz halten!
- Soll endlich die göttliche Macht der Religion über der Seele der Leuten  herrschen!
Auf der letzten Seite Können wir eine Gedichte von Béla Tárkányi-gute Freund von Petőfi -kennenlernen.

                                  Kovácsné dr Szigeti Klára

 

 


Falinaptárak az 1950-es évek elejéről


Gyűjteményünkben megtalálhatóak az 1950-es évekből származó falinaptárak. Az el­múlt több mint 60 év alatt sajnos, kicsit szakadozott a vékony papírra nyomtatott naptá­rak állapo­ta. Nézzük meg külön - külön az egyes éveket.
Az 1950-es naptár  címfel­irata a következő: ”Az 5 éves terv első éve” ez a naptár valószí­nűleg valamelyik újság mellékleteként jelent meg. De semmilyen adatot nem találunk raj­ta, hogy hol és mikor készült. Érdekes a naptár tartalma: a hónapok szerinti beosztásban, külön-külön osz­lopban láthatjuk a római katolikus és a protestáns az újgörög és a izraelita vallás nap­jait és vallási ünnepit.
Mindegyik oszlopban piros betűvel vannak jelölve hét közben is a vallási ünnepek, de pi­ros betűs ünnep március 15., április 4., május 1. és augusztus 20. mint Szent István ünne­pét jelöl­ték ebben az évben, ekkor november 7. még nem volt piros betűs ünnep.
Az 1953-as év falinaptár és az előzőleg bemutatottól már több változást is megfi­gyelhetünk. A naptár Glóbus Nyomdában készült, felelős kiadója: „A Művelt Nép Könyv­kiadó igazgató­ja”.Teljesen megváltozott a naptár szerkezete, a felső részben kétoldalt, az 1953-as évet két vö­rös csil­lag választja el egyik oldalon egy gyár, a másikon oldalon egy szántó traktor sziluett­jétől. A „munkás-paraszt” hatalmat jelképezi ez az összeállítás. A fa­linaptár piros be­tűs jel­szava jellemező az 50-es évek Sztálinista demagógiájára „5 éves tervünk teljesítésé­vel véd­jük a békét”. A naptár alsó részében mint egy mellékesen talál­juk meg a neveket abc sor­rendben, melléjük írva, hogy abban az évben me­lyik hó­nap me­lyik napján ünnepeljük őket. A naptári részben a következő összefüggéseket fi­gyeltem meg, Pünkösd hétfő már nem piros betűs ünnep, viszont megjelenik piros be­tűs ünnepként november 7-e mint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom Ünnepe. Április 4-e pedig „Hazánk legnagyobb nemzeti ünne­pe. A magyar felszabadulás és a megbonthatatlan  Ma­gyar Szovjet Barátság Napja.” Az egész nap­tár a személyi kultusz döbbenetes jelképe, a naptári év egy-egy napjához kapcsoló­dóan már nem névnapok szerepelnek hanem a nem­zetközi munkásmozgalom legfontosabb eseményei. Megtud­hatjuk azt, hogy Sztálin elv­társ és Rákosi elvtárs hol és mikor mondott beszédeket mi­lyen műveik je­lentek meg. A Szovjetunió eseményeinek évfordulói is fontos ese­ményként figyelhetőek meg. A munkás­mozgalom információs dömpingje között megtalálha­tunk, itt-ott egy-egy nevet a magyar- és a világirodalom kiemelkedő személyiségei­nek szüle­tésnapját vagy halálozási évfordu­lóját megem­lítve. (pl. Petőfi, Arany, Madách, Ady, Csehov, és Gorkij).
A nemzetközi munkásmozgalom híres vezetőiről is bőséges ismereteket kaphatunk: megtud­hatjuk Togliatti elvtárs születésnapját, (1893. március 26.), Beloiannisz elvtárs ki­végzését (1952. már­cius 30.), Klement Got­twald-ot a Csehszlovák Köztársaság elnökévé vá­lasztják (5 éve - 1948. június 14.-én),  Dimitrov elvtárs születés­napja pedig (1989. júni­us 17-én), Ernst Thäl­mann veze­tésével kitört a hamburgi felkelés (30éve - 1923. október 23-án). Az egész naptári év minden napja a munkásmozgalmi események évfordulóitól hemzseg. Itt a mani­puláció a történelemhamisítás eszköze. Az a célja, hogy ne lássuk a fá­tól az erdőt, a történelmi esemé­nyek mani­pulatív kiemelésével és szembeállításával a tör­ténelmi összefüggéseket ne tegyük az embe­rek számára megérthetővé.

                                                                                  

                                                                                  Kovácsné Dr. Szigeti Klára

 

           


                 
 

„Die Kalender aus dem Anfang der fünfziger Jahren”



In unserer Sammlung befinden sich zwei Kalender: aus dem Anfang der fünfziger Jahren. Der erste Kalender stammt aus dem Jahr 1950. Sein Titel ist „Dar erste Jahr des fünfjahrigen Planes”. Andere Daten haben wir nicht gefunden, wo und wann der Kalender herrgestellt wurde.
In dem Kalender sahen wir zwölf Monaten. In einem Monat waren vier Kolonnen: in erster Kolonne standen die Tage und Feste der Römischen Katolischen Religion, in zweiter Kolonne standen die Tage und Feste der Protestanten, in dritter Kolonne standen die Tage und Feste der Neugriechischen Religion, in vierter Kolonne standen die Tage und Feste der Jüdischen Religion.
Der zweite Kalender stammte aus dem Jahr 1953 und wurde er in der „Globus Druckerei” herrgestellt. Er ist ein richtiger „roter Stern” Kalender. Der Titel ist „Mit der Erfüllung dem fünfjahrigen Plan schützen wir den Frieden”.
Die Namenstagen liegen in diesem Kalender in der ABC – Reihe – ganz unten. 

Was können wir am Hauptstellen des Kalender sehen?
„4. April – ist der grösste Fest unserer Heimat. Das ist der Tag unserer Befreiung und der Tag der ungarische-russische Freundschaft”

Die nachste Erklarungen können wir als „Persönlicher Kult” verstehen. Wann und wo halten Genosse Sztálin und Rákosi viele Rede? Wann und wo sind sie   geboren? Wir bekommen viele Informationen von berühmter Persönlichkeiten der Internationalen Arbeitsbewegungen:
Wann war der Geburtstag Genosse Togliatti?
Wann war die Hinrichtung Genosse Beloiannis?
Wann war der Geburtstag Genosse Dimitrow?
Wann war die Hamburger Aufstehung mit der Führung von Ernst Thalman?

Dieser Kalender ist Symbol der Manipulation der sozialistischen Ideologie. In den ersten Halfte der fünfziger Jahren war das Wesen der Verfalschung der Geschichte.

 

Kovácsné Dr. Szigeti Klára
múzeumigazgató


                               A hónap műtárgya:
Butykoskorsók a 19. századból




A butykoskorsó a Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint: szűk nyakú pálinkásedény, amit a – fahordók mellett – a kevesebb mennyiségű pálinka tárolására használták. Elszűkülő száján kis kiöntő van. Lapos füle a nyakán lévő karimából in­dul ki. Kívül mindig mázas.


Az elnevezés onnan ered, hogy a szűk nyakú edényből bugyogva ömlik ki a fo­lyadék. Leginkább az Alföldön terjedt el, Hódmezővásárhelyen és Szentesek készül­tek a legszebb butykoskorsók. A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményében talál­ható Tiszafüreden készült butykoskorsó is.




A gyűjteményünkben megtalálható butykoskorsók közül a két nagyobb (Füves­sy Anikó kutatásai szerint) Mezőtúron készült, a harmadik kisebb pedig Gömöri típu­sú valószínűleg ott készülhetett.
A legnagyobb butykoskorsó: Talpán sötét okker, többi részén világos okkersár­ga mázas, egyfülű galléros nyakú edény, hasán többszörös barna körbefutó sávokkal és egyszer körbefutó barna hullámvonallal, felette ecsettel festett zöld levelek és kék virágok. Kissé kopott. Cserépfalusi meszesektől vásárolták Egyeken, tartottak benne pálinkát kb 1940-ig.
A másik nagyobb korsó világossárga mázas, nyakrésze zöld. Hasát körkörös fe­hér és barna csíkok díszítik. Tiszaszőlősön volt használatban. Mindkét korsó Gráf Ot­tó gyűjtése.
A harmadik butykos gömöri típusú sárga, barna és zöld színű széles, függőle­ges csíkokkal díszített edény. Jó állapotú, Kunhegyesen volt használatban kb. 1900-ig.