Kiss Pál Múzeum

Kiss Pál Múzeum

A Hónap Műtárgya
2018

A Katona Nagy család kerámia ajándékai


A 19. század végén az alföldi fazekasközpontok és körzetük, Tiszafüred is kezdték elveszíteni jelentőségüket. A vásárlók a cserép edények helyett a gyári termékeket választották inkább.

A fazekasok a gyári árakkal már nem tudtak versenyezni mivel termékeik ára rövid idő alatt 1/3 -ára esett vissza.

A 20. század első éveiben még megpróbáltak újítani. Az újítás és kisérlete­zés a Katona Nagy fazekas dinasztia egyik utolsó képviselőjére Katona Nagy Kálmánra jelemző volt. Cserépedényeit rátétes mintákkal díszítette, de ez nem vált jellemzőjévé a tiszafüredi mintakincsnek. Néhány rátétes edényt örzünk csupán a múzeum gyüjteményében.

Szeretnénk bemutatni a hónap műtárgyaként azokat a gipsz mintákat ame­lyeket Katona Nagy Kálmán alkalmazott cserépedénnyeinek készítésekor az 1910-es években.

Kulacsforma:

Szabálytalan alakú butella kulacsot formázó mélyített gipsz minta, körbe­futó vonalas és virág mintával. Mint két oldala megtalálható a gyüjtemény­ben.

Rátétminta:

Téglalap alapú gipsz minta. Kétoldalt cserfalevél motívum van rajta. Egyik oldalán a felirat „Kálmán-é” másikoldalon az évszám „1907”.

Hamutartó nyomat:

Kerek alakú gipszből készült mélyített nyomódúc. Egyik oldalán nyolc db páfránylevél, középen hatszírmú rózsával. Másik oldalán öt db cserfalevél fut körbe.

Utódai 2017 nyarán ajándékozták a a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumnak a nyomó dúcokat.

 

   



 

Das Artefakt des Monats: Die Geschenke der Familie Katona Nagy


Am Ende des 19. Jahrhunderts begannen die Töpferzentren in der Großen Ungarischen Tiefebene und ihr Bezirk Tiszafüred ihre Bedeutung zu verlieren. Kunden bevorzugen die Fabrikprodukte und nicht die Töpfe. Die Töpfereien konnten nicht mit den Fabrikpreisen konkurrieren, weil die Preise ihrer Produkte in kurzer Zeit knapp 1/3 unterschritten.

In den frühen Jahren des 20. Jahrhunderts haben sie versucht, es zu erneuern. Innovation und Experimente war einer der letzten Vertreter der Katona großen Keramik-Dynastie, Katona Nagy Kálmán. Es war mit überschnittenen Mustern verziert, wurde aber nicht zum Merkmal des Minirocks von Tiszafüred. Wir halten einige Leinwände gerade in der Sammlung des Museums. Wir möchten die Arbeit des Monats für die Gipsmuster präsentieren, die Kondor Katona Nagy in den 1910er Jahren zur Keramikherstellung verwendete.

Art der Flasche:

Ein unregelmäßig geformtes butella becherförmiges tiefes Pflastermuster, mit einer Kreislinie und einem Blumenmuster. Wie zwei Seiten können in der Sammlung gefunden werden.

Mustermuster:

Rechteckige Gipsschablone. Es gibt ein zweiseitiges Patch-Blatt-Motiv. Auf der einen Seite steht die Inschrift "Kálmán", auf der anderen Seite steht das Jahr "1907".
Aschenbecher drucken:

Runde Kuppel aus rundem Gips. Auf einer Seite befinden sich acht Blattblätter, in der Mitte sechsfacher Rosen. Auf der anderen Seite befinden sich fünf austauschbare Blätter.

Im Sommer 2017 übergaben seine Nachkommen dem Tiszafüred Kiss Pál Museum die Pressstümpfe.

 

Kovácsné dr. Szigeti Klára



Halfogó eszközök


A 40 éves jubileumi „Tiszafüred Halasnapok” tiszteletére ebben a hónapban a Múze­um gyűjteményében megtalálható halfogó eszközöket szeretnénk bemutatni. Egyben Szilágyi Miklós (Tiszafüred, 1939. február 4.) a tiszafüredi születésű néprajztudós a magyar halászattal foglalkozó munkássága előtt is szeretnénk tisztelegni, mert a tudo­mányos pályafutásának egyik legfontosabb vonulata a hagyományos halászati formák kutatása volt. Már egyetemi évei során a Közép-Tisza-vidék hagyományos halászatát kutatta. Emellett – Herman Ottó és Jankó János munkásságának folytatásaként – a Kárpát-medencei halászat átfogó összehasonlító néprajzi és tárgytipológiai vizsgála­tát tűzte ki távolabbi célul. Főbb művei közé tartozik: A tiszai halászat, Az eszközök és fogási módok történeti változásai.

VARSA / VERSE
A kiállításban szereplő halfogó eszközök közül először a VARSA-t népi nevén VER­SE-t szeretnénk bemutatni. 1959-ben került a múzeum tulajdonába, Pócs István tisza­örvényi halásztól lett vásárolva a többi halfogó eszközzel együtt. Spárga hálóból, 5 db kör alakú kávával és leszorító rudakkal van össze fogva a végén kúposan végződően. Az eszköz speciálisan sekély vízre való, (100-150 cm), többnyire a folyók partszélén használják. Az ott táplálékot kereső halakat igyekeznek vele megfogni. A hálóvarsa típusos kis szerszámos halász eszköz.

 

PALA
Puha fából faragott lapos téglatest. 4 oldala élben végződik. A nagy szemű háló köté­sekor erre kötik rá a háló szemeket, hogy egyforma nagyok legyenek.

 

HÁLÓ KÖTŐTŰ
Puha fából faragott hosszúkás lemez, egyik végén hegyben másik végén két ágban végződik. A hegyes vége felé eső részén a közepe felé nyitódó U alakú áttörés talál­ható benne.

 

VÁGÓ HOROG
Vasból kovácsolva, egyik végén behajlítva másik vége hurokba hajlítva. Ehhez a vé­géhez rövid zsinórral a horogra és a zsinórra merőlegesen kis hengeres fadarab van erősítve melyen középen a zsinór számára vájat van. A harcsának a horogról való le­vételére és a ladikba való leemelésére használták.

 

BUTYKÓ HOROG
A halászhálóra 20 db ilyen horgot akasztanak egymástól egyenlő távolságra a halá­szat sikere érdekében.

A néprajzi tárgyak gyűjtését 1959-ben Csalog Zsoltné végezte Tiszaörvényen.

 


 

Angelausrüstung


Zu Ehren dieses 40. Jubiläums "Tiszafüred Halasnapok" möchten wir in diesem Monat die Fanggeräte aus der Sammlung des Museums vorstellen. Gleichzeitig möchte Miklós Szilágyi (Tiszafüred, 4. Februar 1939) die Arbeit des in Tiszafüred geborenen, in Ungarn geborenen Fischers würdigen, der auf die Erforschung der traditionellen Fischereiformen, eines der wichtigsten Aspekte seiner wissenschaftlichen Laufbahn, zurückblicken kann. Er studierte während seiner Studienzeit traditionelle Fischerei in der Zentralteiss-Region. Darüber hinaus hat er als Erweiterung der Arbeiten von Ottó Herman und Jankó Jankó eine umfassende vergleichende ethnographische und objektpsychologische Untersuchung der Karpatenbeckenfischerei durchgeführt. Zu seinen Hauptwerken gehören: Fischerei in Theiß, Historische Veränderungen der Werkzeuge und Fänge.

Warschau / VERS
Zum ersten Mal wird der VARSA als VERSE präsentiert. Im Jahr 1959 gehörte das Museum István Pócs von den Tiszaújvárosi-Fischern zusammen mit anderen Fanggeräten. Es ist aus Spargelnetz, mit 5 runden Kaffees und Klemmstangen am Ende mit konischer Oberfläche. Das Werkzeug wird speziell für seichtes Wasser (100-150 cm) hauptsächlich an den Ufern der Flüsse verwendet. Sie versuchen, die Fische zu fangen, die dort Nahrung suchen. Dein Netz ist ein kleines Werkzeug zum Fischen.

PALA
Weichholz geschnitzter flacher Ziegelstein. 4 Seiten enden am Leben. Wenn ein großes Netz vermascht wird, bindet dies die Netznetze an die gleiche Größe.

NET-Fenster
Weichholz geschnitzt längliche Platte, ein Ende des Berges am anderen Ende, das in zwei Zweigen endet. An seiner Spitze bis zur Spitze seiner Spitze befindet er sich in der Mitte des U-förmigen Durchbruches.

BAR-SCHNEIDER
Aus Eisen geschmiedet, an einem Ende gebogen und an einem Ende gebogen. Zu diesem Zweck wird eine kurze Schnur an dem Haken und die Schnur an einem senkrecht kleinen zylindrischen Stück Holz angebracht, das für die Schnur zentriert ist. Es wurde benutzt, um das Geschirr vom Haken zu nehmen und es zu den Damen zu heben.

KNIFFLIGER HAKEN
Auf dem Fischernetz wurden 20 Haken in gleichem Abstand zum Angelerfolg eingehaktDie Sammlung ethnographischer Objekte wurde 1959 von Zsoltné Csalog im Theiß-Gesetz durchgeführt.

 



Osztrák – Magyar monarchia katonai térképe 1914-ből


A Magyar katonai térképészet gyökerei a távoli múltba nyúlnak visza az első Lázár-térkép 1528-ban jelent meg. Ezt követően a felvilágosodás igényelte a részletesebb térképészeti ismerete­ket.A katonai hadmozdulatok tervezése és végrehajtása céljából minden időben szükség volt megfelelő helyszínrajzra, térképre. A 18. század második felében a nagyobb területen dúló háborúkban új had­vezetési módot alkalmaztak: a sík mezőn egymással szemben vonalalakzatban felálló csapatok had­rendjét a tagolt hadrend és a terep sajátságaihoz igazodó harcmodor váltotta fel. A védelmi állások megválasztásához, a mozgások végrehajtásához a lehetséges csataterekről előre elkészített, részletes és a domborzati viszonyokat is valósághűen ábrázoló térképek kellettek.

A hétéves háborúban (1756–1763) és az amerikai gyarmatok függetlenségi harcaiban (1775–1782) először alkalmazott tagolt hadrendű harcászat tapasztalatai alapján az európai és amerikai államok nagyarányú, részletes katonai felmérésekbe kezdtek. Korábban is voltak a hadseregben „földrajzi mérnökök”, felmérők, hadi mérnökök, de ezek kizárólag táborok, erődök, elhelyezési körzetek fel­mérésével foglalkoztak. A felmérői tisztséget Franciaországban 1726-ban, Ausztriában 1747-ben, Oroszországban 1763-ban vezették be hivatalosan a hadseregben.

A Habsburg Birodalom első katonai (Jozefiniánus) felmérése

Ausztria, Csehország és Magyarország katonai felmérését közvetlenül a hétéves háború után Mária Terézia rendelte el. A felmérés Magyarországon 1764-ben kezdődött. Huszonegy évi munkával, 1785-re készült el az ország 1:28 800 (1 bécsi hüvelyk = 400 bécsi öl) méretarányú I. katonai fel­mérése, melyet II. József császárról Jozefiniánus felmérésnek neveznek.

A második katonai (Franciskánus) felmérés

A napóleoni háborúk új és jobb térképek készítésére késztették a hadvezetőséget. 1806-ban létre­hozták a katonai háromszögelési intézetet, majd ezzel egyidejűleg hozzákezdtek a Habsburg biroda­lom tíz önálló tartományi háromszögelési láncra támaszkodó újabb felméréséhez. A II. katonai fel­mérés szintén 1:28 800 méretarányban, de lényegesen magasabb műszaki színvonalon folyt hazánk területén, 1819–1866 között.

A harmadik (Ferenc József-i) katonai felmérés

A második felmérést még nem fejezték be teljesen, amikor a korszerűbb felmérési eszközállomány és az 1862-ben kezdett új egységes háromszögelési hálózat lehetővé tette, a kiegyezés utáni ipari és hadászati fejlődés pedig megkövetelte az új 1:25 000 méretarányú felmérés megindítását. A Katonai Földrajzi Intézet által végzett térképezéshez korszerű alapot biztosítottak a nagypontosságú csillagá­szati helymeghatározások, a teodolittal mért háromszögelési pontok és a meginduló szintezések.

A negyedik katonai felmérés

1896-ban Észak-Olaszországban megkezdődtek a negyedik katonai felmérés munkálatai is, de eze­ket azután az első világháború félbeszakította és nem került sor az első világháborúban a felhaszná­lására.

A Múzeumunkban megtalálható Osztrák-Magyar monarchia katonai kiegészítő körzeteit bemutató térkép a harmadik felmérés eredményeire támaszkodik. A térkép német nyelvű és 102 katonai kör­zetre osztotta a monarchia területeit.

A trianoni békeszerződés után a bécsi katonai Térképészeti Intézetből hazatért katonatisztek és az Állami Nyomda térképészeti osztályának dolgozói alapozták meg a magyarországi felmérése­ket.1919. február 4-én a hadügyminiszter rendeletileg létrehozta a Magyar Katonai Térképező Csopor­tot, így 2019-ben 100 éves évfordulóját ünnepelhetjük az Önálló Magyar térképészetnek.

Ezt a térképet Kádár Dénes 2017-ben ajándékozta múzeumunknak.
 

 



 

 Die Militärkarte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie von 1914


Die Wurzeln der ungarischen Militärkartographie gehen in die ferne Vergangenheit, die erste Lázár-Karte erschien 1528. Dann benötigte Erleuchtung detaillierteres Mapping-Wissen. Um die militärische Kriegsführung zu planen und durchzuführen, war zu jeder Zeit ein geeigneter Plan und eine Karte erforderlich. In der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts wurde in den Kriegen im größeren Gebiet ein neuer Krieg eingesetzt: Die Kampfordnung der Truppen im flachen Feld wurde durch die geteilte Ordnung und die dem Gelände angepasste Kampftaktik ersetzt. Für die Auswahl von Verteidigungsaufgaben, für die Ausführung der Bewegungen, mussten Karten der möglichen Schlachtfelder detailliert und detaillierte Karten des Geländes erstellt werden.

Basierend auf den Erfahrungen der ersten Kampfrunde im Siebenkriegs-Krieg (1756-1763) und der Unabhängigkeitskämpfe der Amerikanischen Armee (1775-1782) begannen die europäischen und amerikanischen Staaten umfangreiche großangelegte militärische Untersuchungen durchzuführen. Zuvor gab es "Geo-Ingenieure" in der Armee, Vermessungsingenieure, Militäringenieure, aber sie waren nur daran interessiert, Lager, Festungen und Einsatzgebiete aufzurüsten. Er wurde 1726 offiziell in der Armee in Frankreich, 1747 in Österreich und 1763 in Russland eingeführt.

Die erste militärische (Josephine) Umfrage des Habsburgerreiches

Die militärische Untersuchung von Österreich, Tschechien und Ungarn wurde unmittelbar nach dem siebenjährigen Krieg von Maria Theresia angeordnet. Die Umfrage begann in Ungarn im Jahr 1764. Einundzwanzig Jahre Arbeit, 1785, wurde die erste militärische Vermessung des Landes 1:28 800 (1 Zoll = 400 in Wien) abgeschlossen. Kaiser Joseph wird Jozefinian Umfrage genannt.

Die zweite militärische (franziskanische) Umfrage

Die Napoleonischen Kriege veranlassten die Führung, neue und bessere Karten zu produzieren. 1806 wurde das Militärtriangulationsinstitut gegründet und gleichzeitig begann die neue Erhebung der Habsburger Dynastie auf der Grundlage von zehn unabhängigen Provinztriangulationsketten. Der II. Militärische Vermessung war auch 1:28 800 Skala, aber es war auf einem viel höheren technischen Niveau in unserem Land zwischen 1819-1866.

Dritte (Ferenc József) Militärbefragung

Die zweite Umfrage ist noch nicht vollständig abgeschlossen, als die im Jahr 1862 gestarteten aktualisierten Umfragewerte und das neue einheitliche Triangulationsnetz es ermöglichten, dass die industrielle und militärische Entwicklung nach dem Kompromiss eine neue Umfrage im Maßstab 1:25 000 erforderlich macht. Für die Kartierung durch das Militärgeographische Institut wurden hochpräzise Antennenpositionierung, Theodolit-Triangulationspunkte und Startniveaus mit einer modernen Grundlage versehen.

Die vierte Militäruntersuchung

Im Jahr 1896 begannen in Norditalien die Arbeiten der vierten Militäruntersuchung, die dann jedoch vom Ersten Weltkrieg unterbrochen wurden und im Ersten Weltkrieg nicht für dessen Verwendung stattfanden.

Die Karte der Militärischen Komplementärgebiete der Österreichisch-Ungarischen Monarchie in unserem Museum stützt sich auf die Ergebnisse der dritten Umfrage. Die Karte teilte die Monarchie in deutsche und 102 Militärkreise ein.

Nach dem Friedensvertrag in Trianon gründeten der Stab der Militäroffiziere des Militärischen Kartografischen Instituts Wien und die Kartierungsabteilungen der Staatsdruckerei die ungarische Erhebung19. Am 4. Februar 1919 gründete der Verteidigungsminister die Ungarische Militärkriegergruppe, um 2019 sein 100-jähriges Bestehen zu feiern für die unabhängige ungarische Kartographie.

Diese Karte wurde von Dénes Kádár im Jahr 2017 an unser Museum übergeben.


 

A pártás ruha


A pártás ruha a párta és a magyaros népviselet összekapcsolásával jött létre.

A párta a leányok fejét a szüzesség jelképeként övező pánt, melyet a lakodalomig vi­seltek. Pártában maradt a vénlány, akinek nem jutott férj és így nem volt módjában, hogy a pártát letegye. A párta már a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejvi­seletnek.
A magyaros népviselet, a magyarság hagyományos öltözködési módja és a tájegysé­gek településekhez kapcsolódó jellegzetes helyi népviselettől elvonatkoztatott, stilizált elemekből összeállított és a reformkorban virágkorát élő öltözködési forma, amely a nemzeti öntudatot volt hivatott képviselni.
Tiszafürednek nem volt jellegzetes saját népviselete korábban, az 1930 - as években terjedt el az a magyaros népviselet, amely a Gyöngyösbokréta mozgalomhoz kapcsolódva országo­san egyre népszerűbbé vált.
A Gyöngyösbokréta mozgalomban 1931–1944 között minden év aug. 20-a táján e né­ven rendezték meg a parasztcsoportok tánc-, ének- és játékbemutatóit Budapesten. A be­mutatókon részt vevő csoportokból 1935-ben Bokréta Szövetség, később Magyar Bokréta Szövetség néven társadalmi egyesület alakult. A szövetség összefogta és irá­nyította a „fiókszervezeteket”, és szervezte a bemutatókat. A több mint 100 helyi szervezet a szövetség fennállása alatt mintegy 4000 tagot számlált. A Gyöngyösbok­réta megszervezése, elnevezése, a bemutatók rendezése Paulini Béla nevéhez fűző­dik.  Neve a kortársak szemében összeforr a Gyöngyösbokrétáéval. A társadalom akkori vezető ereje a falvaktól a parlamentig, a tanítóktól a tudósokig figyelemmel kísérte és többségében támogatta a Gyöngyösbokrétát. A köztudatban a Gyöngyösbokréta-bemutatók és a mozgalom emléke máig él. A bokrétások a szereplések során mintegy 75–80 fajta tánc több mint 200 változatát, 35–40 játékot, jelenetet és szokást adtak elő.

Tiszafüreden is megszervezték a Gyöngyösbokréta mozgalmat, ennek egyik tárgyi do­kumentuma a kiállított pártás ruha.

A magyaros ruhadivatot idézi elénk a Múzeum egyik dolgozója által a múzeumnak ajándékozott női viselet: a pártás ruha, amely a 20. század első felében a nagymamája viselete volt. A pártát piros bársonyból készítették, fehér színű gyöngyökkel. Az alsó sorban színes flitterrel díszítették. A mellény piros bársonyból készült, elejét arany szállal hímzett sújtásos hímzés díszítette. A blúz fehér hímzéssel készült, a harangszabású fehér szoknyát nemzeti színű selyem szalag díszítette. Előtte fehér kis kötényke látható.


 

 


 

 


 


 

Das Kissenkleid


Das Kissenkleid entstand durch die Verbindung des Paares mit der ungarischen Volkstracht.
Das Kissen war der Kopf der Töchter als Symbol der Jungfräulichkeit, getragen bis zur Hochzeit. Die alte Dame blieb in ihrer Partei und sie hatte keinen Ehemann und so konnte sie ihre Party nicht machen. Das Kissen war auch in der weiblichen Kopfbedeckung zur Zeit der ungarischen Eroberung enthalten.
Die traditionelle Art, ungarische Volkstrachten zu kleiden, traditionelle Kleidung der Ungarn und stilisierte Elemente, die von den typischen Volkstrachten der Siedlungen getrennt waren, und eine Form der Verkleidungen in der Reformzeit, die das nationale Bewusstsein repräsentieren.
Tiszafüred hatte keine ausgeprägten Volkstrachten, bevor in den 1930er Jahren die ungarische Volkstracht populär wurde und bei der Gyöngyösbokréta Bewegung immer beliebter wurde.
In der Gyöngyösbokréta Bewegung zwischen 1931-1944 jedes Jahr. An diesem Tag, um 20, wurden in Budapest Volkstanzgruppen getanzt, gesungen und gespielt. Ab 1935 traten Gruppen von Teilnehmern in der Bokréta-Allianz und später in der ungarischen Bokréta-Vereinigung auf. Der Verband hat die "Branchenorganisationen" zusammengeführt und geleitet und Präsentationen organisiert. Über 100 lokale Organisationen zählten während des Bestehens der Allianz etwa 4.000 Mitglieder. Die Organisation, der Name und das Arrangement von Gyöngyösbokréta wird von Béla Paulini organisiert. Sein Name verschmilzt mit den Augen von Zeitgenossen mit dem Gyöngyösbokréta. Die Führung der damaligen Gesellschaft vom Dorf zum Parlament, von den Lehrern zu den Wissenschaftlern, folgte und unterstützte meist das Gyöngyösbokrétát. In der Öffentlichkeit zeigt sich das Gyöngyösbokréta und die Erinnerung an die Bewegung ist noch lebendig. Die Büsche spielten über 200 Versionen von etwa 75-80 Arten von Tanz, 35 bis 40 Spiele, Szenen und Bräuche.
Die Gyöngyösbokréta-Bewegung wurde ebenfalls in Tiszafüred organisiert, eines ihrer materiellen Dokumente ist das gekleidete Partykleid.
Die ungarische Kleidung wird uns durch die Arbeit eines Mannes von einem Museumsmitarbeiter, gekleidet durch das Museum, die Festkleidung, die die Kleidung seiner Großmutter in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts war, gebracht. Sein Kissen Party bestand aus rotem Samt mit weißen Perlen. Das Endergebnis wurde mit bunten Pailletten verziert. Die Weste wurde aus rotem Samt gefertigt, mit Stickerei auf der Vorderseite mit Goldfäden bestickt. Die Bluse wurde mit weißer Stickerei gefertigt und der glockenförmige weiße Rock wurde mit einem nationalen Seidenband verziert. Davor ist eine weiße Schürze.

 Kovácsné dr. Szigeti Klára


 

„UNDERWOOD” írógép a huszadik század elejéről

 

Gutenberg több mint fél évezrede fedezte fel a könyvnyomatatást. A könyvek nyomtatásnak elterjedése után felvetődött az igény az egyszerűbb, rövid iratok, levelek gépi úton történő elkészítésére. Először az angol Henry Mill vetette fel az írógép gondolatát, 1714-ből fennmaradt londoni szabadalmi levélben. A világ első írógépét a magyar Kempelen Farkas készítette el 1775-ben. Az írószerkezet elpusztult, meglétét két írásmunka is igazolja, amelyet géppel készítettek és a mai napig fennmaradt.

1883-ban egy marseilles-i nyomdász, Xavier Progin készített egy olyan gépet, amelyet „nyomdai toll”-nak nevezett el. Az Olasz Giuseppe Revizza navarra-i ügyvéd 17 modellen végzett kisérleteket és „írózongora” nevet adta legkiserültebb gépének.

Az USA-ban Franz Xaver Vagner tervezte azt az írógépet 1885-ben, amelyet aztán, John Tomas Underwood fejlesztett tovább úgy, hogy a leírt betűk rögtön láthatóvá váltak. A cég virágkorában gyárai 1900 és 1933 között csaknem négymillió darabot adtak el. Ez a készülék, amely a mai modern számítógépes technika elődjének is tekinthető. Tökéletes formatervezésű, rendkívül magas színvonalú minőségben készítették el az „UNDERWOOD” írógépeket.

A múzeumban megtalálható példányt 2.075.500 sorozatszámú írógépet, amelyet 1912-ben készítettek el az USA-ban. Ezt a kitűnő, jó állapotban lévő darabot Kádár Dénes ajándékozta 2017-ben a Kiss Pál Múzeum gyűjteményének.
 


 

"UNDERWOOD" Schreibmaschine vom Anfang des zwanzigsten Jahrhunderts

 

Gutenberg hat den Buchdruck für mehr als ein halbes Jahrtausend entdeckt. Nach der Verbreitung von Büchern bestand die Nachfrage nach einfachen, kurzen Dokumenten und Buchstaben, die maschinell erzeugt werden sollten. Erstens hat Henry Mill aus England die Idee einer Schreibmaschine in einem Londoner Patent von 1714 aufgesetzt. Die erste Schreibmaschine der Welt wurde 1775 vom ungarischen Kempelen Farkas hergestellt. Die Schreibstruktur ist zerstört, ihre Existenz wird durch zwei schriftliche Werke gerechtfertigt, die maschinell entstanden sind und bis heute erhalten sind.

Im Jahr 1883 machte eine Druckerei in Marseille, Xavier Progin, eine Maschine namens "Druckstift". Der italienische Jurist Giuseppe Revizza Navarra benannte das 17. Versuchsmodell und "Keyboarder" für seine begehrteste Maschine.

In den USA entwarf Franz Xaver Vagner 1885 die Schreibmaschine, die dann von John Tomas Underwood entwickelt wurde, so dass die beschriebenen Buchstaben sofort sichtbar waren. Während der Blütezeit des Unternehmens verkauften seine Fabriken zwischen 1900 und 1933 fast vier Millionen Stücke. Dies ist ein Gerät, das als ein Vorläufer der heutigen modernen Computertechnologie betrachtet werden kann. "UNDERWOOD" Schreibmaschinen wurden in feinstem Design mit höchster Qualität entworfen.

 

Das Museum enthält eine Reihe von 2.075.500 Schreibmaschinen, die 1912 in den USA geschrieben wurden. Dieses ausgezeichnete, gelungene Stück wurde von Dénes Kádár in der Sammlung des Kiss Pál Museums im Jahr 2017 gestiftet.
 

********
 

"UNDERWOOD" typewriter from the beginning of the twentieth century


Gutenberg has discovered book printing for more than half a thousand years. Following the spread of books, there was a demand for simple, short documents and letters to be machine-generated. Firstly, Henry Mill from England put up the idea of a typewriter in a London patent of 1714. The world's first typewriter was made by the Hungarian Kempelen Farkas in 1775. The writing structure is destroyed, its existence is justified by two written works that have been made by machine and have survived to this day.

In 1883, a printing company in Marseilles, Xavier Progin, made a machine called a "printing pen". Italian Giuseppe Revizza Navarra's lawyer named the 17th model of experiments and a "drummer" for his most desirable machine.

In the US, Franz Xaver Vagner designed the typewriter in 1885, which was then developed by John Tomas Underwood, so that the letters described were immediately visible. During the company's flowering period, its factories sold nearly four million pieces between 1900 and 1933. This is a device that can be considered as a predecessor of today's modern computer technology. "UNDERWOOD" typewriters have been designed in the finest design, with the highest quality.

 

The museum contains a number of 2.075.500 typewriters written in 1912 in the USA. This excellent, well-kept piece was donated by Dennis Kádár in the collection of the Kiss Pál Museum in 2017.

 



„Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára”
 

Kossuth Lajos a XIX. századi magyar történelmünknek egyik legkiemelkedőbb alakja. A „Kossuth-kultusz” már a szabadságharc idején elkezdődött, és sokat erősödött az abszolutizmus idején. A kiegyezés korában pedig az ellenzéki pártok tevékenyen ápolták népszerűségét. Halála után szobrának felállítása valóságos mozgalommá vált. Sok községben neveztek el róla főteret vagy főutcát. Tiszafüreden is ekkor állították a születésének 100. évfordulója alkalmából a jelenleg is látható emléktáblát a Kiss Pál Múzeum (Lipcsey-kúria) falán. Kossuth Lajos 1849. tavaszán négyszer is járt településünkön a dicsőséges tavaszi hadjárat előkészítése érdekében, és minden alkalommal Lipcsey Imre vendége volt.

Születésének 150. évfordulója tiszteletére a Magyar Történelmi Társulat adott ki egy két kötetes emlékkönyvet. Az első kötet I. Tóth Zoltán szerkesztésében jelent meg. A kötetekbe a korszak legismertebb történészei írtak tanulmányokat. Az első kötetben Kosáry Domokos, Sinkovits István, Ember Győző, Balázs József, Borus József, Nagy Kálmán tanulmányait olvashatjuk, a második kötetben pedig Andics Erzsébet, Spira György, és I. Tóth Zoltán mellett Szekfű Gyula utolsó tanulmányát olvashatjuk „Az öreg Kossuth 1867-1894”-ről.

Mégis a kötet történészi szempontból legérdekesebb része a bevezető. Ez a részlet tulajdonképpen Révai József népművelési miniszternek a Kossuth-emlékmű leleplezése alkalmából 1952. szeptember 19-én tartott ünnepi beszédéből. Ez a beszéd is bebizonyította, hogy az évforduló is lehetőséget biztosított arra, hogy az ötvenes évek személyi kultuszába beépítsék a Kossuth-kultuszt. „… a magyar nép nem felejtette el Kossuth Lajos üzenetét! A hazáért, a magyar függetlenségért, szocialista építészetünk vívmányaiért népünk Rákosi Mátyás vezetésével kész dolgozni és harcolni nem rosszabbul, mint egy évszázaddal ezelőtt Kossuth Lajos vezetésével.”

A köteteket Pusker Ágnes ajándékozta édesapja hagyatékával együtt a Kiss Pál Múzeumnak 2017-ben, és intézményünk a kötetek bemutatásával tiszteleg az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója előtt.


 



 

"Gedenkbuch zum 150. Geburtstag von Lajos Kossuth"
 

Lajos Kossuth im 19. Jahrhundert Eine der herausragendsten Persönlichkeiten der ungarischen Geschichte unseres Jahrhunderts. Der "Kossuth-Kult" hat während des Unabhängigkeitskrieges begonnen und wurde zur Zeit des Absolutismus viel stärker. Im Zeitalter des Kompromisses kultivierten Oppositionsparteien ihre Popularität aktiv. Nach seinem Tod wurde die Aufstellung seiner Statue zu einem echten Schritt. In vielen Dörfern wurde der Hauptplatz oder die Hauptstraße benannt. In Tiszafüred gab es auch die Gedenktafel an der Wand des Kiss Pál Museums (Lipcsey Villa) zum 100. Geburtstag. Im Frühjahr 1849 besuchte Lajos Kossuth viermal unsere Stadt, um sich auf die glorreiche Frühlingskampagne vorzubereiten, und war immer ein Gast von Imre Lipcsey.

 

Anlässlich seines 150. Geburtstages hat die Ungarische Historische Gesellschaft ein zweibändiges Gedenkbuch herausgegeben. Der erste Band wurde von Zoltán I. Tóth veröffentlicht. Die Bände wurden von den bekanntesten Historikern der Zeit geschrieben. In den ersten Bänden lasen Domokos Kosáry, István Sinkovits, Győző Ember, József Balázs, József Borus, Kálmán Nagy und Erzsébet Andics, György Spira und I. Zoltán Tóth die Abschlussarbeit von Gyula Szekfű, "Altes Kossuth 1867- 1894 ‚zu.

Dennoch ist der interessanteste Teil des Bandes historisch die Einleitung. Dieses Detail war tatsächlich József Révai, Minister für Volkskultur, anlässlich seiner Einweihung des Kossuth Memorials am 19. September 1952. Diese Rede bewies auch, dass das Jubiläum eine Gelegenheit war, den Kossuth-Kult in den persönlichen Kult der fünfziger Jahre zu integrieren. "... das ungarische Volk hat die Botschaft von Lajos Kossuth nicht vergessen! Für unser Land, die Unabhängigkeit Ungarns und die Errungenschaften unserer sozialistischen Architektur sind unsere Leute bereit, unter der Leitung von Mátyás Rákosi mit unserem Volk zu arbeiten und zu kämpfen, nicht weniger als vor einem Jahrhundert von Lajos Kossuth. "

Der Band wurde von Ágnes Pusker 2017 an das Kiss Pál Museum mit dem Vermächtnis seines Vaters gestiftet und seine Einrichtung ehrt die Veröffentlichung des Bandes vor dem 170. Jahrestag der Revolution und des Unabhängigkeitskriegs von 1848.

 



Méhészeti füstölő


A méhész apróbb segédeszközei (fedelező villa, leseprőkefe, kap­tár szolga) közül a „méhészeti füstölőt szeretném bemutatni.

Ez a tárgy a méhész egyik legfontosabb eszköze. A méhek elriasz­tására, csillapítása érdekében füstöt fújnak az apró bogarakra. A füstölő egy hengerből (melybe parázs van), valamint egy marko­latból és egy fújtatóból áll.
A fújtató nagyon megkönnyíti a munka szabályozását.
Füstölő anyaga lehet: kukorica csutka, taplógomba, gyékény, bu­zogány.

Egyes méhészek nem használnak füstölőt, helyette cigarettát, pi­pát, rőt szivart használnak, melynek füstje épp oly hatásos.

Ez a füstölő Pusker Ferenc tiszafüredi lakos tulajdona volt, leánya, Pusker Ágnes ajándékozta a Kiss Pál Múzeumnak 2017-ben, több méhészeti tárggyal és írásos dokumentummal együtt.

 

Bienenraucher


Ich möchte den Bienenzucht-Weihrauch der Imkerschürze vorstellen (Wolle, Besenpinsel, Heilbutt-Eisen).
Dieser Artikel ist eines der wichtigsten Werkzeuge des Imkers. Um Bienen abzuschrecken und zu dämpfen, rauchen sie auf kleinen Käfern.
Der Weihrauch besteht aus einem Zylinder (mit einem Glühen) und einem Griff und einem Blasebalg. Der Balg erleichtert die Kontrolle der Arbeit. Das Material, das im Weihrauch entzündet werden kann, kann sein: Maisstängel, Magen, Steiß, Makrele.
Einige Imker haben in der Vergangenheit kein Räucherwerk benutzt, stattdessen benutzten sie Zigaretten, Pfeifen und Zigarren mit Rauch, der genauso wirksam war.

Dieser Weihrauch Pusker Ferenc war der Besitzer von Tiszafüred, seine Tochter, Ágnes Pusker, spendete 2017 an das Kiss Pál Museum, mit mehreren Imkerartikeln und schriftlichen Dokumenten. Das Alter begabter Objekte liegt bei 85 Jahren.

 


 

Kovácsné dr. Szigeti Klára