Mesterek �s mesterművek

Az 1877-ben alap�tott Kiss P�l M�zeum a Tisza-t� egyetlen nagy mult� m�zeumi int�zm�nye. Alap�t�sa a t�rt�neti �s r�g�szeti �rdeklőd�sű Tariczky Endre (1818-1912) tiszaf�redi pl�b�nos nev�hez fűződik. Ő t�lt�tte be hal�l�ig az akkor m�g Tisza-F�red Vid�ki R�g�szeti Egylet titk�ri, majd eln�ki funkci�j�t. Az �rt�kmegőrző munk�ban t�rsa volt a hasonl� �rdeklőd�sű Milesz B�la (1843-1912) reform�tus tan�t�, aki a m�zeumőri feladatokat l�tta el.

Az egylet r�g�szeti felt�r� tev�kenys�ge orsz�gszerte ismert volt. A kor tudom�nyos v�rkering�s�be is bekapcsol�dtak. Főleg a r�g�szeti gyűjtem�nyt fejlesztett�k, de sz�mos k�zirat- �s k�nyvritkas�g, jelentős ősl�nytani anyag begyűjt�se fűződik nev�kh�z. Tiszaf�red v�rosa az 1896-ban �p�lt �j V�rosh�z�n h�rom termet biztos�tott a m�ze�lis anyag �s az �gisze alatt műk�dő k�zk�nyvt�r elhelyez�s�re. Hal�luk ut�n az egylet csak n�vlegesen műk�d�tt, a II. vil�gh�bor� v�g�n a gyűjtem�ny egy r�sze megsemmis�lt.

1949-ben fordult �jb�l az orsz�gos �rdeklőd�s Tiszuf�red m�zeuma fel�, amikor ki�ll�t�s megnyit�s�val Magyarorsz�g első falum�zeumak�nt bemutatkozhatott. Jelenlegi hely�re, a klasszicista st�lus� műeml�k Lipcsey-k�ri�ba 1952-ben k�lt�z�tt �t. Kezdetben tiszteletd�jas pedag�gusok vezett�k, majd 1968-t�l fő�ll�s� m�zeol�gus l�tja el a szakmai feladatokat. Gyűjtem�nyeinek darabsz�ma meghaladja a 25 ezret. 1978-ban, majd 2000-ben megyei t�mogat�ssal fel�j�tott�k.

2001-ben ny�lt meg �j �lland� ki�ll�t�sa „Mesterek �s mesterművek – Tiszaf�red műv�szi kisiapara �s h�ziipara” c�mmel. A ki�ll�t�s r�vid v�rost�rt�nettel ind�t, mely a XVII. sz�zad v�gi �jrateleped�stől tekinti �t Tiszaf�red t�rt�net�t, mezőv�ross� v�l�s�t, c�heinek alap�t�s�t. C�hes mesterek voltak a h�res tiszaf�redi nyereggy�rt�k, akikről m�r a XVIII. sz�zadban testőr�r�ink is megeml�keztek. Fanyergeik magyar nyereg, f�redi nyereg n�ven v�ltak ismertt�. A husz�rs�g szab�lyzatban r�gz�tett hivatalos nyerge volt, a kisipar felvir�gz�s�t ez magyar�zza. A vil�g 34 orsz�g�nak k�nnyűlovass�ga haszn�lta Eur�p�ban �s Amerik�ban is. Faragott d�szei (�krov�s, be�t�s, v�s�s, dombor� farag�s) ősi technik�kat �s mot�vumokat őriztek meg.

M�sik, sz�lesebb k�rben ismert n�pműv�szeti kisipara a fazekass�g volt. Mesterei egyszer �getett feketeker�mia gy�rt�s�ban �pp�gy jeleskedtek, mint a magasabb technikai tud�st ig�nylő m�zas ker�mia elő�ll�t�s�ban. Ez ut�bbiakat szintelen �lomm�z fedte, d�sz�tm�nyei vir�gbokrokb�l, �gon �ll� mdarakb�l �s k�rzővel szerkesztett rozett�kb�l tevődtek �ssze. 40-50 km-es k�rzetben – k�zt�k a maty�s�gn�l – igen kedvelt�k a f�redi fazekasok munk�it. Ismert k�sz�tm�nyeik: a husz�rt megjelen�t� miskakancs�k, a zsebbe tehető, lapos p�link�sbutell�k, a k�lnb�ző m�rető, falra akaszthat� t�lased�nyek.

Hasonl� k�rzethez jutott el a szint�n reformkort�l meghonosodott festett, vir�gozott asztalosb�tor is. A magyar b�torfestő hagyom�nyban egyed�l�ll�an v�sett vagy festett k�rmezőben jelen�tett�k meg a fő vir�gkompoz�ci�t, a szegfűt, gr�n�talm�t. A korai k�sz�tm�nyek s�t�tk�k, fekete alap�ak voltak. L�d�k, nyoszoly�k, falit�k�k �s kors�l�c�k k�sz�ltek ebben a modorban. A XIX. sz�zad m�sodik fel�től �j alapsz�nen, k�ken vagy v�r�s�n jelent meg a kor�bbi ornamentika. Mindk�t alapsz�nen fekete „m�rv�nyoz�s” ut�nozta a fa erezet�t. A b�torok vir�goz�sa is feld�sult, szinte az eg�sz előlapot bebor�totta. Ezt k�vetően merőben �j st�lus jelent meg, melynek d�sz�tm�nye nem festett volt, hanem v�sett �ll� leveles csokrok. Mindh�rom kismesters�g a XX. sz�zad elej�től gyorsan elhalt.

K�l�n vitrin szeml�lteti a női sz�v�st, h�mz�st. Legszebb darabjai a keresztszemes h�mz�sű d�szt�r�lk�zők �s gy�r�k�t�nyek. A sz�v�tt anyaghoz hasonl�an sokukban tulajdonosuk monogramja is l�that�. A finom v�sznon feh�r lyukh�mz�s is divatos volt. Női feh�rneműk, fők�tők, �gybeli text�lek, ter�tők, zsebkendők kedvelt h�mz�sm�dja volt.

Az �gyesebb kezű p�sztorok csont-, szar� �s bőrmunk�kkal, illetve farag�ssal is foglalkoztak. K�r�kben a csere, az aj�nd�koz�s is szok�sos volt. A ki�ll�t�s p�sztorműv�szeti r�sze t�bb olyan t�rgyat is bemutat, melyet m�s vid�kről ideszegőd�tt p�sztorok k�sz�tettek. Műv�szi tehets�g�ket a gazdag d�sz�tm�nyű karik�sostorok, bicskatart�k is d�cs�rik.

A ki�ll�t�st r�vid m�zemt�rt�net z�rja, mely arch�vfot�k, r�gi kiadv�nyok seg�ts�g�vel id�zi fel az alap�t�k sokoldal� munk�ss�g�t.

Kiss P�l M�zeum

Ki�ll�t�helyek, t�jh�zak

Mesterek �s mesterművek