Múzeumok Őszi Fesztiválja
Kiss Pál Múzeum

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Kiss Pál Múzeum

Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány
Alapítvány története

A Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány története 1991 és 2011 között

 Dr. Vadász István, alapító tag, muzeológus
 
1. Az alapítvány születése, a szervezeti keretek alakulása 1991-2011 között.
 
Tiszafüred a XIX. század utolsó negyedétől számos jól működő és egymással együttműködő civil szervezettel rendelkezett. Vallástól, nemtől és életkortól függetlenül a város érdekében tevékenykedtek. Ez a gazdag civil szektor a II. világháború után megszűnt, mivel a kiépülő államszocialista, diktatórikus politikai rendszer 1949-ig országszerte, fokozatosan számolta fel az öntevékeny szervezetek zömét. Az 1989-90-ben kezdődő rendszerváltozás nyomán azonban a civil szektor Tiszafüreden is újjáéledt. Így megyei viszonylatban is korán, a nyilvántartás szerint a 120-dikként bejegyezve Tiszafüreden is létrejött a Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány. Megalakulását még 1991 márciusában kezdeményezte 10 alapító tag[1], de a Megyei Bírósághoz benyújtott létesítő okirat szerint rendelkezésre bocsájtott 8 ezer Ft készpénz alapítói vagyont elégtelennek találta az eljáró bíró[2]. Így 1991 májusában gyűjtésbe kezdtek az alapítók, melynek nyomán az összegyűjtött készpénz 37.000 Ft-ra egészült ki[3], sőt egy Miskolcon élő festőművész alkotásának felajánlása nyomán az alapítói vagyon immár 57.000 Ft-nyi összegre emelkedett. Végül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1991. július 17-i végzése 15 magánszemély és egy jogi személy alapító taggal jegyezte be az alapítványt[4].
Az alapítvány felvállalt célja a helytörténeti értékek feltárási lehetőségeinek bővítése és közkinccsé tétele lett. Mindezt úgy próbálja megvalósítani, hogy Tiszafüred lakosságát, elsősorban ifjúságát, a város és környéke múltjának megismerésére, múltbeli értékeinek megbecsülésére és megőrzésére ösztönözze. Ez a célkitűzés a későbbiekben, a rendelkezésre álló vagyon, illetve a jogszabályi feltételek változása miatt folyamatosan bővült, finomodott[5].
A kezdeti tervek még 7 fős kuratóriummal számoltak, de az 1991 júniusában beadott, pontosított létesítő okiratban már 5 fős kezelő szervet jelöltek meg az alapítók. 1991-től 2007-ig Dr. Füvessy Anikó volt a kuratórium elnöke. Mellette kezdetben dr. Szegő Ágnes, dr. Vadász István, Vajkó Ferenc és Sipos Zoltán vett részt a kuratórium munkájában.
Személycsere következtében rövidesen Ágfay Antal került be a kuratóriumba. A törvényi szabályozás finomodása rövidesen újabb változásokat igényelt az alapító okiratban. Különösen a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlása, illetve 1997-ben a nonprofit törvény elfogadása tette szükségessé a változásokat. Ennek nyomán 1998-ban a Tariczky Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezet minősítést nyert, amely a közhasznúsági fokozaton belül többféle, kedvező lehetőséget jelentett például a foglalkoztatás vagy az adománygyűjtés területén.
Időközben a kuratórium is átalakult, hisz abban az alapító tagok nagyobb arányban szerepeltek, mint ahogyan azt a törvény lehetővé tette. 1999 novemberében így új kuratórium kijelölésére került sor. A kuratórium elnöke továbbra is dr. Füvessy Anikó lett, a kuratórium tagja maradt dr. Vadász István. Pintér Erika, Varga Andrásné és Dobrosi György pedig új tagként került be a kezelő szervezetbe. A változást– ahogyan az már korábban is történt – többszöri hiánypótlás után a Megyei Bíróság 2000 augusztusában bejegyezte, így az alapítvány zavartalanul folytathatta a munkáját[6]. Dobrosi Györgyöt 2006 áprilisától Mohácsi Miklós váltotta[7].
A kuratórium azonban rövidesen újra átalakult, mivel 2006 második felében a Megyei Főügyészség indítványára a Debreceni Ítélőtábla dr. Füvessy Anikó és dr. Vadász István alapító tagok kuratóriumi elnöki tisztségét, illetve tagságát összeférhetetlennek ítélte[8]. Újabb alapító okirat módosítás kezdődött, melynek eredményeként 2007 nyarától újra átalakult a kezelő szervezet. Ekkor dr. Szabó Ottó Krisztiánné lett az elnök, Vincze Istvánné pedig az alelnök, s immár ketten lettek – külön-külön is önálló jogkört gyakorolva – az alapítvány képviselői. A kuratórium további tagja maradt Pintér Erika, Varga Andrásné és Mohácsi Miklós[9]. Ez a kuratórium változatlan összetételben egészen 2011 végéig működött.
Időközben a 15 alapító tag közül három személy elhunyt, két személy pedig elköltözött Tiszafüredről. Ezt azért is tartjuk fontosnak megemlíteni, mert nem csak a kuratórium jogszerű működésekor, hanem a létesítés okirat minden változtatásánál nagy körültekintéssel kellett eljárni. Az eltelt két évtized alatt 8 alkalommal kellett kezdeményezni az alapító okirat módosítását. Mindez egyfajta tanulási folyamatként is értelmezhető, hisz mind az alapítók, mind pedig a kuratórium tagjai egyre inkább megismerték a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos jogi, társadalmi, gazdasági és politikai környezetet. Nem meglepő, hogy a bejegyzéssel, illetve a bírósági nyilvántartással kapcsolatos ügyiratszám 2012 első felére már meghaladta a 60-at. Ezzel együtt is elmondható, hogy alapítványunk az igen változó környezetben is működőképes maradt és eredményesen dolgozott a két évtizeddel ezelőtt kitűzött célok megvalósításáért.
 
2. Az alapítvány vagyonának gyarapodása, a támogatások forrásai
 
A Tariczky Alapítvány rendelkezésére bocsátott eszközök igen szerénynek tűntek az induláskor. Örvendetes azonban, hogy az eltelt 21 év alatt összesen 6.300.913 Ft bevétel realizálódott. A célvagyon gyarapodásának folyamata természetesen időben több szakaszra tagolható. Ez az időbeli tagolódás részben összefügg a vagyongyarapodás forrásának különbségeivel is[10].
Kezdetben elsősorban név szerint azonosítható magánszemélyek és névtelen adományozók támogatták az alapítványt. Ezt az is nagyban segítette, hogy a Kiss Pál Múzeumban már 1992-ben adománygyűjtő perselyt helyeztek el. Az 1990-es évek végétől azonban a bevételek között – néhány átmeneti, a vagyongyarapodás szempontjából stagnáláshoz közeli év után – egyre jelentősebb arányra tett szert a jogi személyek támogatása, illetve a pályázati támogatás. A magánszemélyek jövedelemadójának 1 %-ából, illetve később az alapítvány kiadványainak forgalmazásából is egyre inkább gyarapodtak az alapítvány eszközei.
Kissé részletezve elmondható, hogy az első 3-4 esztendőben a vagyongyarapodás igen szerény volt. 1996 végéig összesen 56 név szerint ismert magánszemély 30.000 Ft-ot, több ismeretlen adományozó pedig 13.000 Ft-ot juttatott a szervezetnek. Az indulástól alapító tagként és támogatóként jelentkezett a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet. 1991 közepétől 1996 végéig a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet 21.500, a tiszafüredi önkormányzat 10.000, a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet 10.000, a Tisza-Agro kft pedig 5.000 Ft-tal járult hozzá a vagyongyarapodáshoz. Az említettek mellett még a kamatjóváírások (62.939 Ft) jelenttetek bevételt az alapítvány számára. Így azt mondhatjuk, hogy az alapítvány első öt esztendejében a 149.439 Ft összbevétel 42 %-a kamatbevételből keletkezett.
1997-től azonban mind nagyobb szerepe lett a központi költségvetési és helyi önkormányzati támogatásnak, valamint a helyi gazdasági társaságok adományainak. Ez összefüggésben van a pályázati rendszer kialakulásával, illetve azoknak a jogszabályoknak a finomodásával, amelyek a közhasznú szervezetek jogállásával voltak összefüggésben. A személyi jövedelemadó 1 %-ának átutalásából a Tariczky Alapítvány már az első adandó alkalommal részesült és 1997-ben 39.197 Ft-ot könyvelt el. Az eltelt 15 évben ebből a forrásból összesen 1.454.400 Ft bevétel származott, amely átlagosan évi 97.000 Ft 1 %-os forrásrészesedést tesz ki. Az évenkénti támogatás jelentékenyebb ingadozást mutat (1998: 32.000 és 2007: 182.000 Ft közötti utalások). A tiszafüredi önkormányzat civil pályázati támogatásából 1997 óta összesen 940.000 Ft-nyi összeget kapott a szervezet. Ez azt jelenti, hogy egyetlen esztendő – az 1996-os év – kivételével minden alkalommal sikeresen szerepelt az alapítvány pályázata az elbírálásokon.
A központi költségvetés különböző alapjaiból a Tariczky Alapítvány az utóbbi 15 évben összesen 1.118.000 Ft-nyi támogatást könyvelhetett el. 1997-ben a Nemzeti Kulturális Alaptól 100.000 Ft, 2002-ben Miniszterelnöki Hivataltól 330.000 Ft támogatás érkezett. A 2006 óta eltelt 6 évben pedig 750.000 Ft-nyi támogatást juttatott az alapítványnak a Nemzeti Civil Alap. További 6 szervezet (a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tudományáért Alapítvány, az MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testülete, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, a Magyar Néprajzi Társaság) 460.000 Ft-tal támogatta a szervezetet 1998 és 2005 között. 2000 és 2005 között igen fontos szerepet játszott a tiszafüredi vállalkozásoktól kapott 700.000 Ft-nyi támogatás. A Tiszafüred COOP Rt, a Magor-DAK Kft, a Ferenczi & Ferenczi Kft, a Józsa Kft, a TEGÉP Kft, a KUNTEJ Rt, a Pátria Patika Bt, a Tisza Agro DRD Kft, a Ferromechanika D+F Kft valamint a MED-ALL Bt közül különösen kiemelkedő volt az utóbbi. A MED-ALL Bt-vel kötött tartós adományozási szerződés keretében ugyanis 4 év alatt összesen 550.000 Ft forráshoz jutott az alapítvány, oly módon, hogy mindkét fél számára kedvező konstrukcióban történt a támogatás[11]. Említést érdemel, hogy az elmúlt 15 évben a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet is számos alakalommal támogatta a civil szervezetet. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy 2006 óta a helyi gazdasági élet szereplői igen esetleges szerepet játszanak a támogatásban.
A kiadványok értékesítése 1997-ben vette kezdetét. Azóta összesen 769.683 Ft-nyi bevétel származott ebből a forrásból. Ez átlagosan évi 51.000 Ft-nyi bevétel, azaz átlagosan az évi bevétel 1/6-a. Jelentős bevételi forrás a banki kamatbevétel is.
Összességében tehát elmondható, hogy a Tariczky Alapítvány céljainak elérése érdekében sikeresen vont be pótlólagos forrásokat. Az első 4-5 évben szerényen tudta gyarapítani vagyonát, de 1997-től egyre több támogatót tudott mozgósítani. Az 1990-es évek végétől évente egyre nagyobb arányú bevétel jelentkezett, amely az ezredfordulóra elérte, illetve meghaladta az évi 100.000-150.000 Ft-ot. Az évi bevétel 2002-ben érte el az eddigi maximumot, közel 810.000 Ft-nyi gyarapodással. Ezt követően 550.000 Ft közeléből fokozatosan esett vissza az évi 400.000 Ft körüli szintre. Így az évi átlagos bevétel 300.000 Ft.
A bevételhez a 64 névvel azonosítható magánszemély hozzájárulása jelképesnek mondható. Sokat mondó viszont, hogy közöttük a pedagógusok alkotják a legnagyobb létszámot, 25 fővel. A névtelen adományozás folyamatossá tétele azt eredményezte, hogy a névvel és név nélküli adományozók az elmúlt két évtizedben 211.113 Ft-tal járultak hozzá a vagyongyarapodáshoz. A legjelentékenyebb bevételt a pályázatok, az önkormányzati támogatások, gazdasági társaságok juttatásai, illetve az szja 1 %-ából származó átutalások jelentették. Ebből a körből származott az alapítvány bevételeinek 76 %-a, azaz 4.788.000 Ft. Az szja 1 %-ából több mint 1.454.000 Ft, a különböző, központi forrásokból működtetett pályázatokból 1.118.000 Ft, a tiszafüredi önkormányzat civil pályázati forrásából 940.000 Ft származott. Az elmúlt két évtizedben 11 tiszafüredi gazdálkodó szervezet összesen mintegy 766.000 Ft-nyi juttatásban részesítette az alapítványt.
Az alapítvány forrásainak 20 %-át tették ki a kamatbevételek, illetve a kiadvány értékesítésből származó bevételek. Ez összesen 1.300.900 Ft volt.
 
3. Az alapítvány kiadásai, a szervezet működésének jellemzői
 
A Tariczky Alapítvány az 1991-től 2011 végéig terjedő időszakban a rendelkezésre álló 6.300.913 Ft-nyi forrásból 5.578.645 Ft kiadást teljesített, így 2011 végén 722.278 Ft állt a rendelkezésre[12]. Az első években jóformán csak a postaforgalom, a nyomtatványvásárlás és a banki számlavezetéssel kapcsolatos költségek jelentették a kiadás tételeit. 1994-ben és 1996-ban azonban már a kamatbevételekből arra is tellett, hogy a Kiss Pál Múzeum első számítógépének és nyomtatójának beszerzéséhez az alapítvány segítséget nyújtson mintegy 36.000 Ft-nyi összeggel. Ezzel realizálódni kezdett az alapítvány azon célkitűzése, amellyel a helytörténeti munka feltételeinek javítását, a Kiss Pál Múzeum eszközeinek gyarapítását segítette. Ez a törekvés a továbbiakban is jelentős helyet foglalt el az alapítvány tevékenységében.
A helytörténeti értékek közkinccsé tétele azt is igényelte, hogy az alapítvány olyan rendezvényekbe is bekapcsolódjon, amelyek a helyi értékek megismerését, a kulturális javakhoz való hozzáférés elősegítését célozzák. Ez a munka 1997-től bontakozott ki. Ennek keretében különböző ismeretterjesztő rendezvények, konferenciák lebonyolítására (pl. tudomány napi rendezvény, egyháztörténeti, helytörténeti, orvos-történeti konferencia) az alapítvány 1997 és 2006 között mintegy 1.113.000 Ft-ot költött. Különösen emlékezetes volt ezek közül a múzeum-alapítás 120. évfordulója alkalmából szervezett kiállítás és emlékülés, a Magyar Tudomány Napjának rendezvénye, illetve az Orvosok a hőskorban című helytörténeti megemlékezés.
2007-től az alapítvány egyre inkább társrendezőként jelentkezett a Kiss Pál Múzeum időszaki kiállításainál, illetve fontos szerepet vállalt a különböző közművelődési, múzeumpedagógiai programok lebonyolításában. Ezek közül két programot különösen érdemes megemlíteni. Az egyik az INVITE-projekt, amely 2007 és 2009 között valósult meg[13].
A project célja az volt, hogy lehetővé tegyék a Tiszafüredre látogató vagy itt élő, Európa más régióból jövő vendégek számára azt, hogy mind többet ismerjenek meg a környék természeti és kulturális értékeiből úgy, hogy közben személyesen találkozhassanak a helybeliekkel. A tevékenység lényege, hogy idegen nyelvet tanító középiskolai tanárok és múzeumi szakemberek közreműködésével évente 6-8  középiskolás diákot képeztek ki arra, hogy a múzeumban angol és német nyelven tudják kalauzolni a betérő külföldieket. Így a nyár folyamán, júliusban és augusztusban minden pénteken és szombaton diákok várhatták a külföldi vendégeket és német vagy angol nyelven tarthatnak ismertetést, tárlatvezetést a látnivalókról. A program igen sikeres volt, hisz az eltelt 3 évben háromszor 6 hétben, 44 napon át dolgozhatott 17 diák. Összesen 51 alkalommal tartottak a diákok a külföldi, illetve 28 alkalommal a magyar vendégek számára tárlatvezetést. Ezeket a tárlatvezetéseket mintegy 300-330 külföldi és közel 600 hazai látogató vette igénybe. A projekt minden költségét az alapítvány fedezte, melyhez minden évben tiszafüredi önkormányzati támogatást folyósítottak. Erre a célra összesen 248.000 Ft-ot költött a 3 év alatt az alapítvány.
Egy másik önállóan megvalósított közművelődési program 2010-ben zajlott. Ez egy hat rendezvényből álló kézműves-foglalkozás sorozat volt, melyet a Kiss Pál Múzeum bőrműves termékeket bemutató időszaki kiállításához szerveztek. A rendezvényeken összesen mintegy 110 fő vett részt. A két projektre együttesen 320.000 Ft-ot költött az alapítvány.
A Tariczky Alapítvány alighanem legnagyobb volumenű vállalkozása a helytörténeti kiadványok megjelentetése. Ez a munka kezdetben csak társkiadóként való közreműködést jelentett (Sztélé Alapítvány, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága). Az alapítvány a kiadványok önálló megjelentetését 1999-ben kezdte: ekkor mintegy 9.000 színes képeslapot adott ki, 9, a múzeumi tárgyi gyűjteményhez kötődő témakörben. 2000-ben pedig elkezdődött az 1980-as években félbe maradt Tiszafüredi Tanulmányok sorozat folytatása. Az A/5 formátumú, 5-10 ívnyi terjedelmű periodika 4. kötete 2000-ben, az 5. kötete 2003-ban, a 6. kötete 2007-ben, a 7. kötete pedig 2011-ben jelent meg, összesen 1.948 példányban. Új sorozatként indította el az alapítvány a Tiszafüredi Füzetek című kiadványt. Ez A/6 formátumban, általában 0,5-1,5 ív terjedelemben készült. 2001-ben, 2003-ban és 2004-ben 2-2 füzet, 2005-ben, 2007-ben és 2009-ben 1-1 füzet jelent meg. A Tiszafüred néprajzának illetve helytörténetének egy-egy témáját röviden, tudományos igénnyel feldolgozó ismeretterjesztő füzetekből összesen 5.900 példány jelent meg. Ezzel a két sorozattal a Tariczky Alapítvány, mint kiadó, a tudományos tevékenység, illetve az ismeretterjesztés fontos megyebeli szereplőjévé vált az utóbbi bő egy évtizedben. Ezt az is jelzi, hogy erre a feladatra az alapítvány 1996 és 2011 között 1.585.720 Ft-ot fordított.
A kiadvány megjelentetésen túl az alapítvány legnagyobb horderejű vállalása a helytörténeti-helyismereti munka, az a város történetéhez köthető ismeretterjesztő, oktatási-nevelőmunka tárgyi és eszköz-feltételeinek javítása. Ez a tevékenység a vagyongyarapodás függvényében, fokozatosan bontakozott ki az 1990-es évek közepétől. Az eszközbeszerzés kezdetben csak a Kiss Pál Múzeum beszerzéseihez nyújtott társfinanszírozásra korlátozódott. 1998-ban azonban az alapítvány fénymásolót vásárolt, amellyel a helytörténeti pályázók munkáját tette könnyebbé. 2000-ben megvásárolta az alapítvány az első szkennert, 2001-ben pedig sikeresen szerepelt a Miniszterelnöki Hivatal számítógép beszerzési pályázatán, melynek keretében egy komplett asztali személyi számítógépet kapott. 2003-ban és 2004-ben ehhez a géphez perifériákat vásárolt, illetve 2004-ben megtörtént egy tv és DVD-lejátszó beszerzése is. 2006-ban projektort, 2008-ban és 2010-ben újabb számítógépet, 2008-ban nyomtatót vásárolt az alapítvány. Az eszközbeszerzés 2011-ben digitális fényképezőgép és nyomtató vásárlásával egészült ki. Mindehhez további olyan beszerzések is társultak, amelyek immár lehetővé tették az alapítvány székhelyén, a Kiss Pál Múzeumban a különféle csoportos rendezvények, foglalkozások, előadások, rendhagyó órák megtartását is. Ennek szellemében 2008-ban székek, 2010-ben és 2011-ben asztalok és más bútorok beszerzésére nyílott lehetőség, pályázati forrásból. Ezekre a beszerzésekre 2.041.623 Ft-ot költött 1998 és 2011 között. Ez pótolhatatlan jelentőségű volt, s egyben a Kiss Pál Múzeum munkáját is óriási mértékben segítette. Egyértelműen elmondható, hogy az alapítvány ezen tevékenysége nélkül kimondottan hiányosak lennének a befogadó intézmény tárgyi feltételei.
Mindezt a közművelődési, ismeretterjesztő tevékenység adatai is alátámasztják. A Kiss Pál Múzeum kiállítóterében elhelyezett tv- és DVD-lejátszó segítségével ugyanis 2007 óta jelentősen bővültek a múzeumi közművelődési munka lehetőségei. A 2007 óta eltelt 5 esztendőben összesen 568 alkalommal került sor kisfilm megtekintésére. Ezeket a rövid, ismeretterjesztő filmeket, DVD-bemutatókat 6.805 múzeumlátogató nézte meg, amely azt jelenti, hogy minden harmadik-negyedik látogató érdeklődését felkeltik ezek a lehetőségek. Igen nagy jelentőségű a beszerzett projektor is. 2007 óta összesen 50 alkalommal használták. A vetítőeszköz felhasználásával tartott rendhagyó óráknak, megemlékezéseknek, bemutatóknak, tanácskozásoknak az utóbbi 5 évben 1.848 résztvevője volt. Az alapítvány tulajdonában lévő székek 2008 óta összesen 60 rendezvény 1.918 vendégének kényelmesebb fogadását tették lehetővé. A foglalkozásokhoz beszerzett bútorok és asztalok 2010-től összesen 39 esetben, 804 látogató számára teremtettek megfelelő körülményeket[14].
 
4. Összefoglaló
 
Az 1991-ben 15 magánszemély és 1 jogi személy által létrehozott Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány 20 éve bizonyítja, hogy érdemes volt útjára indítani ezt a kezdeményezést. Az alapítvány olyan kulturális, közművelődési és ismeretterjesztési feladatokat vállalt, amelyet az ezen a területen működő intézmények a szűkös intézményi források miatt nem tudnak teljes mértékben magukra vállalni. Az alapítvány kiadványai és rendezvényei révén, Tiszafüreden és környékén a helytörténeti, régészeti és néprajzi értékek közkinccsé tételével a térség szülőföldhöz kötődését, az ismeretek bővülését, a turisztikai vonzerő növelését is szolgálja. Kutatási szolgálatával és tanácsadásával a továbbtanulók esélyeit növeli. Ennek a munkának az elősegítésére és megvalósítására mintegy 6.300.000 Ft-nyi pótlólagos forrást tudott mozgósítani.
Nagy jelentőségű, hogy az alapítvány a magánszemélyek körében is jelentékeny támogatókra talált. Ezt részben a névvel és név nélküli támogatóktól nyert adomány, részben pedig az szja 1 %-ából kapott bevétel nagysága is jelzi (együtt 1.665.513 Ft). A bevételeken belül kitüntetett szerepe van a különböző pályázati támogatásoknak (2.518.000 Ft). Ezek részben központi forrásból, vagy Tiszafüreden kívüli szervezetektől érkeztek, részben pedig a tiszafüredi önkormányzat pályázati támogatásából (940.000 Ft) származnak. 1991 és 2011 között az alapítványt a helyi gazdasági szervezetek 766.000 Ft-tal támogatták. Sokat mondó, hogy az alapítvány bevételei között a kiadvány-értékesítés 769.683 Ft-ot tett ki. Ez azt is jelenti egyébként, hogy az erre a célra szentelt ráfordítás (1.585.720 Ft) fele már is megtérült, miközben a készlet-állomány még mindig jelentős. A kamatból származó bevétel (531.037 Ft) 8,5 %-os aránya külön is említésre méltó. Az alapítvány cél szerinti tevékenységei között kitüntetett szerepe van az ismeretterjesztésnek, a szélesebben értelmezett oktatásnak, a közművelődés támogatásának. Az ezt szolgáló rendezvényekre, programokra az alapítvány összesen 1.433.000 Ft-ot költött az alapítás óta. Az ismeretterjesztést szintén közvetlenül szolgáló kiadványokra 1.585.000 Ft-ot fordított a szervezet. Azt is mondhatjuk, hogy a legszűkebben értelmezett cél szerinti tevékenységre tehát kiadásainak 54 %-át fordította. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az alapítvány céljai között a helytörténeti-helyismereti munka feltételeinek javítása is szerepel. Ezt szolgálták a különböző eszközbeszerzések is. Ezek megvalósítása 2.041.000 Ft-nyi kiadást igényelt. Végezetül azt is meg kell említeni, hogy a szervezet működtetése olyan kiadásokkal is jár, amelyek mindenképpen szükségesek a jogszabályoknak megfelelő szervezeti keretekhez. Ilyenek a különböző számviteli, ügyviteli és adminisztrációs jellegű kiadások (bank- és levelezési költségek, könyvelés, stb.), amelyek az összkiadás 10 %-át sem érték el (mintegy 518.000 Ft) az elmúlt két évtizedben.
A Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány két évtizedes tevékenységét nem könnyű, de nem is lehetetlen számszerű mutatókkal összegezni. Az alapítvány által mozgósított források hozadéka mindaz a tudás és ismeret, átélt élmény, amellyel Tiszafüred és környékének lakói gazdagodtak. Ennek értéke felbecsülhetetlen. Jórészt ismerjük ugyanakkor a rendezvények, programok résztvevőinek, a kiadványok révén elért érdeklődők számát. Ez a szám 1991 és 2011 között több mint 19.000 főre tehető. Ha Tiszafürednek és környékének lakosságszámát vesszük (kb. 40.000 fő), akkor azt mondhatjuk, hogy az alapítvány két évtizedes munkája során, szolgáltatásai révén minden második-harmadik Tiszafüreden, illetve a térségben élő lakóhoz eljutott. Ha csak a tiszafüredi lakosságszámot nézzük (mintegy 11.000 fő), akkor pedig azt mondhatjuk, hogy az alapítvány szolgáltatásait a helybeli lakosság 1991 és 2011 között átlagosan két alkalommal vette igénybe.
 



[1] Az alapító tagok beadványa a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságra, 1991. április 24.

[2] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk. 60.788 /1991/2. számú, 1991. május 2-i végzése, melyben hiánypótlásra szólítja fel az alapító tagokat

[3] 1991 márciusában kezdett gyűjtőívek az alapítvány irattárában

[4] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk. 60.788 /1991/5. számú, 1991. július 17-i végzése a Tariczky Endre Helytörténeti-helyismereti Alapítvány bejegyzéséről

[5] Az alapító okirat 1991 és 1998 szeptembere között 3 alkalommal módosult

[6] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk. 60.788 /1991/27. számú, 2000. augusztus 25-i végzése a Tariczky Alapítvány adataiban történt változások bejegyzéséről

[7] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk. 60.788 /1991/38. számú, 2006. május 10-i végzése a Tariczky Alapítvány adataiban történt változások bejegyzéséről

[8] Debreceni Ítélőtábla Pkf. II. 20.433/2006/2. számú, 2006. szeptember 13-i végzése az elsőfokú eljáró bíróság végzésének hatályon kívül helyezéséről és új határozat hozataláról.

[9] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk. 60.788 /1991/55. számú, 2007. június 25-i végzése a Tariczky Alapítvány adataiban történt változások bejegyzéséről

[10] A vagyongyarapodás áttekintését az 1991-2006 között vezetett Naplófőkönyv, illetve a 2007-től vezetett gépi könyvelés alapján végeztük el.

[11] Megállapodás kiemelkedően közhasznú szervezet tartós támogatására, 2003. december 1.  Alapítványi irattár, 2003/38. iktatószám

[12] Az alapítvány kiadásainak áttekintéséhez az 1991-2006 között vezetett Naplófőkönyv, illetve a 2007-től vezetett gépi könyvelés dokumentumait tanulmányoztuk. A tartalmi működésre vonatkozó tényeket és adatokat az alapítványi irattárból, illetve a kuratóriumi ülések jegyzőkönyveiből nyertük.

[13] Az országosan is egyedülálló projekt első két évének tapasztalataira lásd: VADÁSZ István: Az informális tanulás egyik lehetséges példája: az INVITE-projekt a Kiss Pál Múzeumban.
http://www.hermuz.hu/muzeumandragogia/adatok/publikaciok/tanulmanyok/invite_1.pdf (2012. május 22-i letöltés)
 

[14] A közművelődési, ismeretterjesztő programok adatait a Kiss Pál Múzeum 2007 és 2011. közötti évi jelentései tartalmazzák.