„Egy társasjáték dicsérete.”

RégÉSZkedjünk.
Társasjáték a Damjanich János Múzeum
VENDÉGSÉGBEN ŐSEINK HÁZA TÁJÁN
című régészeti állandó kiállításához.
(Damjanich János Múzeum múzeumpedagógiai füzetei 2.)
Ára: 3500 Ft

A maga nemében egyedülálló sorozattal kísérletezik a szolnoki Damjanich János Múzeum. A kiállításain bemutatott emlékekre építve, játékos formában kísérli meg az információkat a fiatal nemzedékhez eljuttatni. Az első próbálkozás a „Tabáni tájház” című foglalkoztató csomag kiadása volt. Másodjára a „Vendégségben őseink háza táján” címet viselő állandó régészeti kiállításhoz kapcsolódó társasjáték összeállítása készült el. Jelenleg folyik a harmadik „csomag” szerkesztése, amely „Mestermívek” címen a néprajzi állandó kiállítás kézműves hagyományait igyekszik bemutatni.
Magunk – régész lévén – a „RégÉSZkedjünk című társasjátékot szeretnénk néhány gondolattal a pedagógusok és minden érdeklődő figyelmébe ajánlani.
A több mint egy évtizede látogatható állandó régészeti kiállításunkban rendszeresen vezetjük a különböző életkorú gyermekcsoportokat. Az ilyen találkozások alkalmával szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy milyen sok hiedelem, téveszme, romantikus babona él a régészetről a köztudatban. Sajnos nem egy alkalommal az is kiderül, hogy ezek mögött olykor a tankönyvekben pontatlanul megírt vagy idézett történeti leírások állnak. Hogy csak egyetlen példát említsek, Attila hun királyról még mindig a hármas koporsó és a folyóba temetés Gárdonyi Géza által megírt mítosza a közismert, noha Móra Ferenc kiváló régész lévén már réges-régen „leszámolt Attilával”. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, mennyire rácsodálkoznak látogatóink az egyes tárgyakra, a bemutatott temetkezési szokásokra, a lakáskultúrára, az egykor élt emberek hitvilágának egyes elemeire.
Ahhoz azonban, hogy mindezt az élményt átélje a látogató, el kell jönnie a Múzeumba, ahol szerencsés esetben szakavatott kiállítás-vezető segíti eligazodni a vitrinek, tárgyak világában.
Itt tettek egy óriási lépést a társasjáték megalkotói a közönség irányába. Aki megveszi a játékot, az már otthon is megismerkedhet a régészeti korszakokkal, ez egykor élt emberek által készített tárgyakkal, a készítéshez használt technikákkal.

A játék maga a régészeti korszakok bemutatásán alapul. Ezeket már a játékosok által használt alaptáblán is megtalálják a „kutató régészek”. Ehhez csatlakozik azután két különböző színű (a válaszok nehézségi foka szerint megkülönböztetett) kártyacsomag. A kártyákon láthatjuk azokat a tárgyakat, melyeket össze kell gyűjteni a verseny során.
Néhány gondolatot magáról a játéról!
A játékot legfeljebb hat játékos játszatja. Mindenki egy-egy induló mezőről kezdi meg a tárgyak gyűjtését. Innen a sakk-játék lóugrás szabályai szerint lehet tova haladni. Amikor a játékos egy-egy mezőre lép, kap egy-egy lehetőséget arra, hogy megválaszolja azt a kérdést, ami a mezőhöz tartozik. A kérdések az éppen aktuális régészeti korszakhoz kötődnek. A helyes válasz esetén a „kis régész” a tárgy birtokába jut, tehát pontokat szerez. Ha eléggé járatos egy adott korszak kérdéseinek megválaszolásában, akkor a kártyák sarkaiban található piciny ábrák összegyűjtésével újabb pontokhoz juthat. A győztes az lesz, aki a legmagasabb pontszámot gyűjti be. A játék előnye az is, hogy nem feltétlen kell a táblát használni. Lehet ezt egy húzásos, kérdés-felelet alapon is játszani. Tehát felhasználása többrétű lehet.

Mert ez is, mint minden hasonló társasjáték verseny. De nem csupán verseny, hanem egyúttal játékos ismeretszerzés is. Meg lehet itt ismerkedni a Kárpát-medence legrégebben készített ivópoharával éppúgy, mint a Szent László legenda ábrázolásával, hogy csupán két szélsőséget említsünk.
Külön ki kell térnünk a tárgyak szakmai válogatására. Magam, aki a kiállítás egyik rendezője voltam, örömmel tapasztaltam, hogy Csányi Marietta és Tárnoki Judit régészek milyen kiváló érzékkel válogatták ki a legszebb és legjellemzőbb tárgyak sorozatát. Ezek ismerete valóban a korszakok szinte teljes megismerését lehetővé teszi. A tárgyakról készült színes fotók pedig különösen esztétikussá teszik a játékot. (A fotókat Kozma Károly készítette.)
Igazságtalanok lennénk, ha nem említenénk meg még három további alkotó Kaposvári Gyöngyi, Pató Mária a játék összeállítóinak és Tóth Lajos grafikus-rajztanárnak a nevét, akinek a munkáját a játék teljes külcsíne dicséri.
Végezetül két személyes megjegyzés engedtessék meg a recenzornak. Szerencsére azon a munkahelyen dolgozom, ahol a játék készült (sőt jó néhány olyan tárgy is megtalálható a kártyákon, amelyeket vagy én találtam, vagy feldolgoztam), s így viszonylag gyorsan hozzájutottam. A tíz éves unokám kapta tőlem ajándékba. Természetesen azonnal elkezdtünk játszani, s a versenybe a szülők is szívesen bekapcsolódtak. Azután a gyermek bevitte az iskolába, ahol olyan sikert aratott, hogy azonnal vásároltak is belőle. Ez az iskola Budapesten van.
Mindez azt bizonyítja, hogy nem csupán egy megyében, esetleg az Alföldön, hanem az egész országban hasznos ismeretek tárháza lehet ez a játék.

Dr. Madaras László
régész

A társasjáték megrendelhető a következő címen:

Damjanich János Múzeum
5000 Szolnok, Kossuth tér 4.
Te.: 56/421-602
Email: titkarsag(kukac)djm.hu