I. Vendégségben őseink háza táján.Állandó régészeti kiállítás
A Damjanich János Múzeumban, a Szolnoki Galériában, valamint a Tabáni Tájházban igyekszünk teljesebbé tenni a múzeumlátogatás élményét a gyerekcsoportok számára az egyes korosztályok érdeklődési körének megfelelő programkínálatunkkal.
Kiemelt céljaink között szerepel a diákok identitástudatának és a lokálpatriotizmusának erősítése (helytörténethez, valamint a hon- és népismerethez kapcsolható óráinkra alapozva), a muzeológia és a múzeumi munka megismertetése, valamint a múzeum értékeinek diákok általi felfedezése és megőrzése. Ezen célok megvalósításával egy olyan múzeumbarát, a kiállításokat megérteni és befogadni képes generáció nőhet fel, mely a múzeumlátogatást kulturális alapszükségletnek tekinti.
Ebben kívánunk segítséget nyújtani az általános és középiskolai diákok számára meghirdetett múzeumpedagógiai óráinkkal és foglalkozásainkkal, melyek az iskolai képzés során elsajátított tananyag könnyebb feldolgozásához, és érthetőbbé tételéhez nyújtanak új információkat. A múzeumpedagógiai órák az állandó és az időszaki kiállításokra támaszkodva bővítik a diákok ismeretanyagát, szoros összhangban az iskolai tanmenettel.
A múzeumlátogatás előkészítésében, tárlatvezetés vagy múzeumi foglalkozás előjegyzésében az 56-421-602 (Damjanich János Múzeum és Tabáni Tájház) vagy az 56-513-640-es (Szolnoki Galéria) telefonszámon, személyesen, illetve a pamarcsi(kukac)djm.hu vagy a szolnokigaleria(kukac)externet.hu címen kaphat segítséget.
Reméljük, látogatásával megtisztel bennünket!
Damjanich János Múzeum Szolnok
I. Vendégségben őseink háza táján.
Állandó régészeti kiállítás
A kiállítás a megye régészeti leletei alapján mutatja be, hogyan változott az ember közvetlen környezete, a lakóház az évezredek folyamán. A rendezők és szakemberek a megvalósításkor szakítottak a hagyományos, csupán tárlók sorát felvonultató módszerrel, és igyekeztek a házak rekonstruk- ciójával, valamint makettek segítségével életre kelteni letűnt korok világát, a telepjelenségek mellett az egyes korok változó és sokszínű világképének tárgyakon megjelenő üzenetét megfoghatóvá és mindenki számára érthetővé tenni.
A kiállítás az őskortól a török kor végéig felöleli a megye történetét, de annak nem minden egyes részletét mutatja be, hanem csak azt a korszakot, melyek leleteiről, telepeiről a megyében folytatott ásatások a legtöbbet árultak el. Egy-egy példán mutatja be a tárlat a lakóház életmódnak megfelelő változásait az élelemszerző középső kőkori népcsoportok alkalmi vadásztanyájától a letelepült termelő gazdálkodást folytató közösségek falvain át a bronzkorban keletkezett többrétegű „városokig”.
Különös szerepet kap a bemutatásban a kunok és jászok megtelepedésének a vizsgálata. Az a folyamat, amelyben a nomád, ill. félnomád gazdasági formáról a földművelésre való áttéréssel lehetővé vált a szilárd településhálózat, a falvak kialakítása.
A gazdag régészeti emlékanyag jól mutatja be elődeink hitvilágát, kultikus szokásaikat, viseletüket megmaradt tárgyaikon keresztül.
A kiállítást lezáró kincstár szentélyszerű elrendezése kifejezi a benne látható tárgyak megkülönböztetett jelentőségét: gyűjteményünk legszebb darabjai, legféltettebb egyedi kincsei kaptak itt helyet.
II. A ház
Múzeumpedagógiai óra
Ház: lakásra, emberi tartózkodásra emelt állandó jellegű épület. A történeti, régészeti kutatások alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye területén az Alföld legrégebben ismert és feltárt – a középső kőkorból – lakóháza található a régészeti kiállításban, amelyet rekonstruálni lehetett. A közel 8000 évet – a mezolitikumtól a törökkorig – átölelő időszak háztípusait vizsgáljuk meg csoportos foglalkozás keretében a diákokkal.
A Régészkedjünk! családi társasjáték a Vendégségben őseink háza táján c. állandó régészeti kiállításhoz készült. Olyan komplex múzeumpedagógiai foglalkoztató (játék és füzet egyben), amely hozzájárul a kiállítás mélyebb elsajátításához úgy, hogy szórakoztatva tanít, segít hatékonyan elsajátíttatni azokat az értékeket, amelyek segítik a szűkebb környezet, lakóhely, megye megismerését.
A társasjáték segítségével a házak fényképeit kikeresve, majd megkeresve azok rekonstruált vagy makett formáit lehetőség adódik a HÁZ építésének, építőanyagainak, a szerkezetének, funkcióinak szétválasztására, a hasonlóságok és különbségek megfigyelésére. A játékos feladatok megoldásánál az életmódbeli változások is nyomon követhetők, a házban található tárgyak változásait, a technikai fejlődést is végigkísérhetjük.
Nem kész ismeretnyújtást kínálunk, hanem önálló munkavégzést, ismeretszerzést.
III. Felmerülő költségek
Tárlatvezetés díja (csoport) 2000 Ft
Kedvezményes jegy 130 Ft/fő
Múzeumpedagógiai óra 300 Ft/fő
Régészkedjünk! (Társasjáték) 3500 Ft/db
Szolnok, 2010. február 4.
Programcsomag bemutatása
I. SZOLNOKI TÁJHÁZ
Tabán 24.
A Tabán 24. számú ház századunk elején épült, kétosztatú, utólag hozzáépített tornáccal. Tulajdonosai többször átalakították, utoljára Kovács Sándor halászé volt. A ház cseréptetős, szoba- konyhából áll, a szoba mennyezetgerendázatát eredeti szépségében megőrizték. Földes padlójú, fehérre meszelt falú, kétablakos ház. Homlokzatával néz az utca felé, ahol udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Ebben az időben a városi hatások már erősen érvényesültek a régi és új sajátos keverékével találkozunk, főleg a használati eszközök, tárgyak esetében.
A szolnoki Művésztelepen élő festők kedvenc témája, tartózkodási helye volt a Tabán. Gyakran átjártak ide, a Zagyva túloldalára festeni, megragadta őket az ódon városrész hangulata, varázsa. Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István, Gácsi Mihály sok szép tabáni házat, utcarészletet megörökített.
II. Múzeumpedagógiai foglalkozás
2007-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága a múzeumlátogatást segítő múzeumpedagógiai füzet-sorozatot indított (Tabán 24. – Foglalkoztató füzet a szolnoki Tabáni Tájházhoz), amelynek célja az érzelmi kötődés felkeltése a környezet, az emberek, a hagyományok megőrzése, ápolása iránt, ezáltal a nemzeti önismeret és önbecsülés erősítése oly módon, hogy a családoknak értékes szabadidős elfoglaltságot biztosítson, amely a különböző korosztályok eltérő igényeinek is megfelelnek, ugyanakkor lehetőséget teremtve arra, hogy közös élményeket szerezzenek a múzeumban.
A szabadidő tartalmas eltöltésére kínál olyan újszerű, komplex programot, amely elsősorban a kézművesség és az alkotás felől közelít az ismeretszerzés felé, egy központi gondolat köré rendezve a programokat. Átfogó ismereteket közvetít a diákok felé, ezért a legtöbb tantárgyhoz találnak a pedagógusok kapcsolódási pontot.
A foglalkoztató csomag az érdekes feladatok mellett, összeállítható tájház modellt, valamint hajtogatható ladik modellt is kínál a diákoknak. A kialakított házikó mintegy kincsesládaként szolgál a feladatlapok tárolására.
Amikor a Tabán 24. foglalkoztató csomagot kinyitja az olvasó, újra a 20. század elején élt gyerekké válhat, és izgalommal indulhat el, hogy bejárja a szolnoki Tabánt. Útra indul, végig sétál a régi utcákon, míg végül kacskaringókon át a Zagyva partjára érkezik.
A barangolásban nincs egyedül, Ponty Panka és Harcsa Peti kísérik az érdeklődőt. Elmondják a városrész történetét, az itt élők mindennapjait. Felhívja a figyelmet azokra a híres festőkre, akik gyakran választották a Tabánt képeik tárgyának.
III. Kézműves foglalkozás
A Tájházban az iskolásoknak kézműves foglalkozásokat szervezünk. A hajdani halászházikó udvarán hangulatos környezetben szeretettel várjuk az idelátogató vendégeket.
A foglalkozáson törekszünk olyan játékok kidolgozására, amelyekkel a halászházban élt gyerekek is játszhattak. Lehetőség nyílik egyszerű, természetes anyagok felhasználásával gyorsan és egyszerűen megvalósítható játékszerek készítésére.
 |
 |
Összeállította: Pató Mária
Programcsomag bemutatása
MÚLT-TÚRA
I. Városi polgárok a századelőn
Állandó történeti kiállítás
A Damjanich János Múzeum történeti állandó kiállítása kapcsolódik a régészeti bemutatóval indult, a megvalósított néprajzi egységek, sőt bizonyos mértékig még a képzőművészeti tárlat speciális anyagával is kiegészített azon elképzeléshez, miszerint Magyarországon egy kistáji egységet máshol sehol fel nem lelhető formában, azonos tematika köré csoportosítva a szakágak gyűjteményi tárgyait egyetlen helyen szemlélhesse a látogató. A választott témához, vagyis Jász-Nagykun-Szolnok megye mezolitikumától napjainkig végigvezetett településtörténeti és lakáskultúra-vázlatához a történészek a megyére jellemző formációval, a XIX–XX. századi parasztpolgári körülmények bemutatásával csatlakoznak.
A választást az indokolja, hogy az 1876-ban újonnan létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye két meghatározó területén, a Jászságban és a Nagykunságban – ez a többek által mezővárosinak is nevezett települési forma – lényegében a redempciótól kezdődően folyamatosan tökéletesedett, finomodott, s a századfordulóra már nem csak a két említett területen lett általános, hanem mintájára a megyeközpontban, Szolnokon és a volt külső- szolnoki részeken is. A kiállításunk Szolnokról és a megyeszékhely polgári fejlődéséről szól.
A kiállításban egy „elképzelt” minta alapján összerendezett, polgári-parasztpolgári vonásokat sűrítve bemutató, elvileg létező, mindent megtestesítő, eszményi lakóházat mutatunk be szemlélhető formában, metszetszerűen. Olyan ez, mintha belátnánk a polgárok lakásaiba, ablakon keresztül szemlélhetjük az ott folyó mindennapi életet. Csak itt nem felülről szemlél, hanem a tér átlósan rendezett szobabelsőit veheti górcső alá a látogató. Bár a tárgyak nem egyetlen helyről származnak – ilyen szerencséje még az egyetlen konkrét területről anyagot gyűjtő régésznek sincs –, minden egyes darabjukkal kapcsolódnak a bemutatni kívánt tematikához: a polgári-parasztpolgári életvitel megjelenítéséhez.
II. Kalandtúra Szolnokon…, Avagy izgalmas település-felfedezés
A bemutatott kiállítás végigjárása után a Damjanich János Múzeum egy különleges városi sétára, „játékos vetélkedőre” hívja a diákokat. A Kalandtúra Szolnokon… Avagy izgalmas település felfedezés vállalkozó kedvű versenyzők részére címmel érdekes belvárosi „utazásra” invitál mindenkit. Felfedezésre, hagyományteremtő játékos városismereti „tekergésre” szólítja azokat, akik Szolnok városát jobban szeretnék megismerni.
A múzeum díszudvaráról induló fiataloknak rejtvényes feladatok megoldásával kell eljutnia az előre megjelölt helyszínekre. Útba kell ejteniük a városháza, a volt Nemzeti szálló, a Szolnoki Galéria, a Verseghy Ferenc Gimnázium, a Szigligeti Színház, és a Tisza szálló épületét, valamint a Verseghy parkot, a Tabánt és a Művésztelepet. Az út során, avagy akár a közben található emléktáblákat, akár helyi tudorokat kifaggatva ki kell deríteniük az adott épület múltját (születés, alkotó, stílus, stb.) és jelenét.
A helyes megfejtők a túra végére sok érdekességet is megtudhatnak városunkról. Azt, hogy a híres szolnoki cukrászdában a finom kávéért és süteményekért tértek be vendégek, hogy a mártírhalált halt Zounuk volt a város első ispánja, hogy Nyári Lőrinc hős várvédőit a törökök bántatlanul hagyták elvonulni 1552-ben, megismerhetik a szolnoki termálvíz gyógyhatását, és hasonló szolnoki legendákat.
III. A fénykép nyomában. Kézműves foglalkozás
Megállni kényszerít, s az elmúlt időt varázsolja vissza egy megsárgult kép látványa, melyről elődök tekintenek bizakodva a jövőbe, régi, már nem vagy átalakított épületek tanúskodnak a régmúlt pillanatairól.
Ilyen és hasonló képek, képeslapok a századforduló polgári hangulatát vetítik vissza. Az élmények maradandóságát pedig a kiállításhoz kapcsolódó kézműves foglalkozásokon készült kis tárgyak hívatottak megerősíteni fiatal látogatóinkban. A programhoz kapcsolódóan papírból készült filmszalagon egy-egy, a diákok által rajzolt és a városi kaland-túra során látott épületek elevenedhetnek meg saját készítésben, egyéni képkeretekkel.
 |
 |