Főoldal » Pályázatok

„Ilyen tavasz csak egy volt életemben...” A dicsőség napjai

Damjanich János Múzeum



A dicsőség napjai Damjanich János Múzeum Szolnok, 2009. március 5. – május 18. A kiállítás megvalósítása Az országos kiállítássorozat első rendezvényeként 2009. március 5-én, a győzelmes második szolnoki csata 160. évfordulóján nyílt

„Ilyen tavasz csak egy volt életemben...”


A dicsőség napjai
Damjanich János Múzeum Szolnok, 2009. március 5. – május 18.

A kiállítás megvalósítása
Az országos kiállítássorozat első rendezvényeként 2009. március 5-én, a győzelmes második szolnoki csata 160. évfordulóján nyílt meg a Damjanich János Múzeum három kiállítótermében az 

„Ilyen tavasz csak egy volt életemben...” A dicsőség napjai c. kiállítás.
A kiállított tárgyi és dokumentumanyagot döntő részben négy magángyűjtő: Máday Norbert, Fenyvesi Csaba, Hermann Róbert és Dobák Géza kollekciójából válogattuk. Ezt egészítettük ki megyei tagmúzeumaink szórvány tárgyai mellett más közgyűjtemények (Hadtörténeti Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, J-Nk-Szolnok Megyei Levéltár, J-Nk-Szolnok Megyei Verseghy Könyvtár) darabjaival. Mellettük a szolnoki lengyel kisebbségi önkormányzat, a honvéd hagyományőrző alapítvány és az érmegyűjtő egyesület, valamint számos magánszemély is készségesen kölcsönzött tárgyakat a bemutatóra.
A Damjanich Múzeum kiállítása elsősorban a szabadságküzdelem katonai eseményeire kívánta a látogatók figyelmét irányítani. A rendelkezésünkre álló kiállítótér adottságai, hármas tagoltsága két nagy témakör bemutatását tette lehetővé – míg a közbülső kis terem a fogadótér és a gyermekfoglalkoztató terem funkcióját kapta.
Kiállításunknak természetszerűen kiemelten kellett foglalkoznia a tavaszi hadjárat győzelemsorozatát megelőző, azt bevezető 1849. március 5-i szolnoki ütközettel, hiszen városunk tiszai átkelőhelyként és a második hazai vasútvonal végállomásaként fontos stratégiai pont volt, így elfoglalása, megtartása mindkét szembenálló haderő számára elérendő cél volt. (Nem véletlen, hogy 1849 januárjától kezdve többször is gazdát cserélt.) A tavaszi hadjárat fényes sikereit azonban az első független magyar kormány 1848 április-májusától elkezdett, szívós és áldozatos hadseregszervező munkája alapozta meg. A gazdag fegyveranyag és egyéb katonai relikviák ennek bemutatását, a honvédsereg különböző eredetű alakulatainak (nemzetőrség, felkelő alakulatok, a közös hadsereg ezredei, toborzott honvéd alakulatok, külföldi légiók) szabadságharcban játszott szerepét világította meg alaposabban a látogatók számára. A kiállítás záró részében elhelyezett emlék- és kultusztárgyak utaltak a szabadságküzdelem végső kimenetelére, '48 tárgyakban is testet öltött emlékezetére.
Mivel Szolnok Város Múzeuma – az 1934-ben alapított Könyvtár- és Múzeumegylettől önállósodván – első nagyszabású bemutatkozása a városi látogatóközönség előtt 1949-ben, a szolnoki ütközet 100. évfordulóján volt, egy vitrinben e hatvan évvel ezelőtt lezajlott, nagyszabású kiállításhoz kapcsolódó múzeumtörténeti relikviákat is bemutattuk.
A kiállítás fontos szakmai eredménye hogy különleges, egyedi tárgyakat is felszínre hoztak a kiállítás előkészítési munkálatai. Itt mindenekelőtt Knezic Károly aradi vértanú relikviáit kell megemlítenünk, melyet ma is leszármazottai őriznek. A szabadságharc idején használt fegyverek közül a szálfegyverek (szablyák, kardok) hiánytalan sorozatát Máday Norbert és Fenyvesi Csaba jóvoltából mutathattuk be. Szintén a Máday-gyűjtemény értékes darabjait képezik az aranyozott díszszablyák. A Hadtörténeti Múzeum a kiállítás teljes időtartamára kölcsönadta múzeumunk névadójának, Damjanich tábornoknak a szablyáját. A tűzfegyverek közül különféle, a szabadságharc idején használt pisztolyokból sikerült szép kollekciót összeállítani (Fenyvesi-gyűjtemény, jászjákóhalmi Helytörténeti Gyűjtemény). A fegyverletétel idején felvagdosott honvédzászló darabkája (a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdona) is ilyen becses darab, melyet a szolnoki közönség először most láthatott eredetiben. Szintén rendkívül ritka és értékes a kiállításon bemutatott főtiszti huszártarsoly. A jászkun huszárok ezredesi egyenruhája kultúrtörténeti érdekesség: a bemutatott másolati darab a millenniumi bandérium számára készült – ma a jászberényi Jász Múzeum őrzi.
Az újabb hely- és hadtörténeti kutatások mutattak rá, hogy a szolnoki ütközetben a két „fővezér”, Damjanich és Vécsey mellett még három (!) későbbi aradi vértanú vett részt valamely alárendelt katonai egység parancsnokaként. Ezt mind a tárgyi anyag kiválogatása, bemutatása, mind a tárlatvezetések során hangsúlyoztuk.
A kiállítás szakmai színvonalát támogatta és egyben közönségbarát mivoltát erősítette a jelentős részben „közös arculati elemek”-ként megjelenő technikai újítások alkalmazása is. A kiállítássorozat egyes helyszíneiről térképen tájékozódhatott a látogató, az ezen elhelyezett digitális képkereteken futó képek bemutatták az egyes helyszíneket, s ízelítőt kínáltak az ottani kiállításon bemutatott/bemutatandó tárgyakból. Hamar népszerűvé vált három „beszélő vitrin”-ünk is: a jelzésre állva a teremőröktől elkérhető fejhallgatón az egyik magángyűjtő: Máday Norbert mutatta be a vitrinben látható tárgyait számos érdekes, új információt nyújtva. A szolnoki ütközet egyes mozzanatait a visszaemlékező szemtanúk/résztvevők szavaival idézte fel egy másik összeállítás (Bagi Gábor válogatásában), a megfelelő képekkel társítva.>
A kiállításhoz kapcsolódó kiadványok
A kiállításhoz kapcsolódóan igényes kivitelű, színes katalógus jelent meg. A vándorkiállítás három helyszínének: Szolnoknak, Kiskunfélegyházának és Székesfehérvárnak 1848-49-es történetét, eseményeit mutatja be három tanulmánya, majd a kiállítás tárgyi anyagából mutatunk be válogatást színes fényképeken a ( szabadságharc fegyverei, képi emlékei, emléktárgyai ).
A kiállítás látogatói között elsődlegesen az általános és a középiskolás korosztályra számítottunk. A korszak feldolgozását a két korosztály különböző ismeretszintjéhez alkalmazkodó múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet segítette.
A múzeumlátogató közönség körében komoly kereslet tapasztalható a kiállításokhoz kötődő, emlékbe elvihető, de olcsó kiadványok iránt. Jelen kiállításhoz képeslapként egy régi levelezőlap másolatát jelentettük meg Lengyel Sándor 1848-49-as honvéd hadnagy rajzával.
Lakatos Iván filmrendező a tavaszi hadjáratról szóló filmjét folyamatosan vetítettük.
A kiállítás propagálásaként színes plakátot és szórólapot nyomtatattunk, a múzeum homlokzatán nagy méretű molinó hirdette a kiállítást.
Jelentős mértékben hozzájárult a kiállítás közönségsikeréhez az írott és elektronikus sajtó (országos és helyi lapok, rádió- és televízió műsorok, internetes portálok tudósításai. A Szolnok városi és megyei iskolákat, történelemtanárokat levélben kerestük meg, melyben ajánlottuk számukra a kiállítást. Fenntartónk is szívügyének tekintette a kiállítás sikerét: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke levélben hívta fel az iskolák figyelmét a múzeumban és a levéltárban látható, 1848/49-hez kapcsolódó kiállításokra.
A kiállításhoz kapcsolódó különféle programok gazdag választéka (ünnepség, koszorúzás, múzeumpedagógiai bemutató foglalkozás tanárok számára, ingyenes tárlatvezetések előre meghirdetett időpontokban, tematikus tárlatvezetések, kézműves foglalkozások, internetes játék, diákvetélkedő, zenei program, fényképezési lehetőségek) növelték a kiállítás vonzerejét.

Részletek a kiállításból:

Az előre meghirdetett tárlatvezetések népszerűek voltak a közönség körében:

Foglalkozások:

A fogadótér és a gyermekfoglalkoztató terem részlete Gyermekek számára meghirdetett kézműves foglalkozás: Pártakészítés
A legfiatalabb kiállításlátogatók is szívesen hallgatták a „beszélő vitrint” Az emlékfényképet minden látogató hazavihette
Nemzedékek dolgoztak együtt a kézműves foglalkozásokon „Huszárgyerekek” a gyermekfoglalkozáson

Reklám:

A múzeum udvarán felállított '48-as ágyúmásolat A kiállítás élményét Lakatos Iván filmjének megtekintése tette teljessé