Szolnok
város sport-életében az elmúlt évtizedek során kiemelt szerepet töltöttek be a vízi-sportok,
azon belül a vízilabda. A szolnoki sportolók eredményei a Tisza és a Zagyva találkozásánál élők körében méltán
tették népszerűvé ezt a sportágat, és vele együtt az úszást A számos,
kiemelkedően eredményes sportoló közül hárman
a magyar vízilabda válogatott csapat tagjaként öt olimpiai arany- és két
bronz-érmet, öt Európa-bajnoki címet, illetve klubjuk tagjaként tizennyolc
országos vízilabda bajnoki- és négy országos úszóbajnoki
érmet birtokoltak! Annak ellenére, hogy csak az egyikük született Szolnokon,
itt befogadták mindhármukat, ugyanakkor ők is itthon voltak.
BOROS OTTÓ (Békéscsaba, 1929. 08. 05. - Szolnok, 1988. 12. 18.) A szerény, rokonszenves vízilabda-kapus pályafutása - egy évi budapesti tartózkodástól eltekintve - Szolnokhoz kötődött. A sport-történelemben legendássá lett 1956-os (Melbourne), majd az 1964-es (Tokió) olimpián a győztes vízilabda válogatott tagja volt. Közben 1960-ban (Róma) a bronzérmes csapat kapuját védte. A népszerű sportoló háromszor (1954, 1958, 1962) Európa-bajnoki győzelemhez segítette csapatát. A világklasszis kapus 101-szer volt a válogatott csapat kapusa. A Budapesti Dózsával egyszer, a Szolnoki Dózsa legendás csapatával hatszor nyert 1954-1964 között bajnokságot.
HASZNOS ISTVÁN (Szolnok, 1924. 12. 08. - Szolnok, 1998. 05. 07.) Tősgyökeres szolnoki. A sport-pályafutását a szülővárosában kezdte, de a háború után néhány évig Budapesten vízilabdázott. 1950-ben visszatért Szolnokra. A rendkívül népszerű sportember az 1952-es (Helsinki) olimpián volt az arany érmet nyert magyar vízilabda válogatott tagja. Úszóként 1946-ban a 100 m-es mellúszás bajnoka, 1954-ben a szolnoki csapat tagjaként Balaton-távúszó bajnok. 1954-1961 között a Tisza-parti pólócsapattal ötször volt aranyérmes. A "gólgyáros" center a csapatösszeállításokban Hasznos II. néven szerepelt. 210 mérkőzésen 339 gólt dobott. Az aktív sport-pályafutása után a Damjanich-uszoda vezetője, a pólós csapat edzője lett. Úszótanfolyamokon a fiatalok ezreit tanította meg úszni.
KANIZSA TIVADAR (Debrecen, 1933. 04. 04. - Jásztelek, 1975. 11. 04.) Kiváló gyorsúszó és az egykori Szolnoki Dózsa kiemelkedő vízipólósa volt. Az 1956-os (Melbourne), majd nyolc évvel később az 1964-es olimpia (Tokió) győztes vízipóló csapat tagja. Közben ugyancsak tagja volt a római olimpia (1960) bronzérmes csapatának. Kétszeres Európa-bajnok (1958, 1962). Egy évtized alatt (1955-1965) száznál többször volt válogatott játékos. A Szolnoki Dózsa oszlopos tagjaként 1954-1964 között egyik főszereplője volt városunk pólósikereinek, a bajnoki cím hatszoros elnyerésének. 1957-ben a 400 és az 1500 méteres távok magyar gyorsúszó bajnoka! Visszavonulása után edzőként dolgozott a klubjában. Sajnos fiatalon, tragikus közlekedési balesetben hunyt el.
A három kiváló sportoló életútja, eredményeik példaként állnak a szolnoki fiatalok előtt!
Adományozó: Szolnokért Egyesület, és a Dr. Laki Kálmán Asztaltársaság
Támogató: Szolnok Önkormányzata, és Dr. Sz. l.
Készítette: Szabó Imrefia Béla szobrászművész
Elhelyezve: a pekingi olimpia évében, 2008. szeptember 1.-én