1956. szeptember 17-én a Magyar Dolgozók Pártja Községi Bizottsága
és a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága tanácskozásra hívta össze
tagjait, valamint a helyi kulturális élet vezetőit. A tanácskozás
napirendi pontjai között a községi "kultúrmunka fellendítése"
is szerepelt. Az akkor készült jegyzőkönyv b/2-es pontja szerint:
"November 1-ig létre kell hozni egy földrajzi szakkört a község
területe, földrajzi helyzetének feldolgozására."
A szakkör vezetésére dr. Varga Lajos egykori földrajz-történelem
szakos gimnáziumi tanárt kérték fel, aki 1950 óta tanított a gimnáziumban
és tekintélyes mennyiségű anyagot gyűjtött, készített és készítetett
a földrajzi szertár számára. Az októberben megalakult munkaközösség
célja elsősorban Tiszaföldvár és tágabb környezetének földrajzi
szempontú feldolgozása volt. Ez volt az a mag, amelyből később a
Tiszazugi Földrajzi Múzeum kialakult. A szakkör sajnos érdektelenség
miatt nem sokáig működött, dr. Varga Lajos egyedül maradt, mégis
így ír a Járási Tanács VB. Művelődésügyi Osztályához címzett levelében
1956. december 8.-án: "... a vállalt munkát szeretném továbbra
is folytatni, részemről minden anyagi igény nélkül, tisztán a földrajztudomány,
a Tiszazug és a tiszazugi nép szeretete miatt is."
Tiszaföldvár Községi Tanácsa és a Járási Tanács Népművelési csoportja
karolta fel a kezdeményezést és már novemberben kiutaltak 300 illetve
1000 forint anyagi támogatást a Tiszazugi Földrajzi Múzeum részére
utólagos, hivatalos elszámolásra. Az összegyűlt múzeumi anyagot
kezdetben a Kossuth utcai általános iskola egyik kis helységében
raktározták. Majd ezek az iskolabővítése miatt rövid ideig a múzeumvezető
lakására kerültek, ezt követően pedig a kultúrotthonban kaptak helyet.
Annak ellenére, hogy nem volt állandó helye a múzeumnak, folytak
az állandó kiállítás előkészületi munkálatai. A községi tanács biztosított
egy helységet a volt Weisz-féle házban, a helyi Lenin tsz a régi
székházában, amely az új gimnázium helyén állt.
1959. március 22-én nyílt meg az első állandó kiállítás, "A
Tiszazug természeti földrajza" címmel. A Földrajzi Múzeum a
Tiszazug népét, a tiszazugi embert (időset és fiatalt) akarja ma
is segíteni a munkájában, a tanulásában, az emlékezésben és az utókor
számára a megőrzésben.
A kiállítás és az ilyen jellegű múzeumi munka kísérletezésnek is
számított, mivel ez volt az első földrajzi profilú múzeum Magyarországon.
Ekkor vált teljessé a múzeum tevékenysége, a gyűjtő és a feldolgozó
munka után népművelő munkát is végzett.
1962. július 1.-től vált a Tiszazugi Földrajzi Múzeum az akkor megalakított
Megyei Múzeumigazgatóság egyik tagmúzeumává.
1963 nyarán a volt "48"-as kör székházába kellett átköltözetni
a múzeumi és raktári anyagot. Az új helyen a Széchenyi utca 34.
szám alatt októberben nyílt meg "A Tiszazug népi használati
és munkaeszközei" című kiállítás, amely sajnos nem sokáig volt
látható. 1965 januárjában újabb költözködést kellett elviselnie
a múzeumnak, de akkor már a jelenlegi, állandónak mondható helyre.
A múzeum a gimnázium egykori ebédlő épületét kapta meg, amely az
államosításig református iskola volt. A felújítás befejezésével
1965 júniusában dr. Varga Lajos megvált a múzeumtól, helyét lelkes
és megbízható egykori tanítványa és segítőtársa Szlankó István vette
át.
1965. október 3.-án nyílt meg (már az új helyen) "A Tiszazug
gazdasági fejlődése" című első, majd 1981-ben a második állandó
kiállításunk "A Tiszazug természeti viszonyai és gazdasági
fejlődése" címmel.
1993-ban a református egyház visszaigényelte a volt iskoláját. A tiszaföldvári önkormányzat a rendőrség régi épületét vásárolta meg és ajánlotta fel múzeumi célokra. Ennek a felújítására, átalakítására központi alapból várjuk a kárpótlási összeget. A múzeum elköltöztetésének és átadásának időpontjával kapcsolatban eddig még nem született végleges döntés, így változatlan helyen várja a látogatókat.
A gyűjteményeinek szakszerűsége és értéke alapján nyilvánította a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztálya hivatalosan is tájmúzeummá a múzeumot "Tiszazugi Földrajzi Múzeum" elnevezéssel. Az eredeti cél , Tiszaföldvár földrajzi helyzetének feldolgozása, már a kezdetek után rövid időn belül a Tiszazug széles körű feldolgozására módosult. A múzeum gyűjtőterülete a Tisza és a Körös által határolt kis tájegységre terjed ki. Gyűjtőköre a Tiszazug, mintegy 450 km2 területének természeti és a gazdasági földrajzi, valamint a területén elhelyezkedő 11 településre (Martfű, Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév, Tiszakürt, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Tiszaug, Tiszasas, Csépa, Szelevény) vonatkozó helytörténeti kutatások.
Természettudományi gyűjtemény:
Több mint 2600 db kőzet- és ásvány minta valamint 250 db fúrómag van a birtokunkban. Utóbbiak a Hajdúszoboszló környékén és a délkelet Alföldön végzett kőolaj vagy hévíz kutató fúrások anyagából származnak. A gyűjtemény a különböző szakmai kirándulások, gyűjtő utak és ajándékozások által az alapítástól kezdve folyamatosan bővül, így abban nemcsak tiszazugi mintadarabok találhatók.
Őslénytani gyűjtemény:
1985-ben a megye múzeumaiból Tiszaföldvárra csoportosították át az őslénytani anyagot. A 295 darabból álló gyűjteménnyel a harmadik legnagyobb őslénytani, gerinces gyűjteményét őrzi múzeumunk. A Tisza medréből előkerült mamut, őstulok, ősbölény, óriásszarvas maradványok alkotják a gyűjteményt. Az anyag tudományos feldolgozását (meghatározás és leltározás)Vörös István (Nemzeti Múzeum) végezte el.
Régészeti anyag:
A szerény gyűjtemény a szántás, a tiszaföldvári téglagyár területén feltárt régészeti lelőhelyek leletanyagát mutatja be. Ezek a tárgyak azonban nemcsak régészeti, hanem földrajzi szempontból is értékesek, hiszen a kőkorszak, a bronzkor embere a földtani jelenkornak is a szereplője. Telephelyének kiválasztásában a különböző természetföldrajzi tényezőket is figyelembe kellett venni. A Tiszazug őskori telephelyei földrajzilag jól meghatározhatók, csaknem mind a régi Tisza és Körös meder mellett, a magas parton találhatók.
Néprajzi gyűjtemény:
Közel 1500 db néprajzi tárgyat őriz múzeumunk. A háztartások, a növénytermesztés, az állattenyésztés és néhány kismesterség eszközei és szerszámai adják a gyűjtemény alapját. Az egyik legértékesebb darab ebből az anyagból egy 1968 nyarán Martfű környékén, a Tisza mederből előkerült, 5 méter hosszú és 90 cm széles bödönhajó, amelyet egyetlen fatörzsből faragtak ki.
Térképek:
Főleg a Tiszazugra vonatkozó térképeket gyűjtöttük be, de mivel nem lehet kiragadni az ország egészéből, jó néhány az országos viszonyokat is tükröző térképünk van ( kb. 500 db). Igen értékesek a Vízügyi Igazgatóság Cibakházi kirendeltségétől kölcsönkapott egyedi, kézzel színezett ármentesítési térképekről készült másolatok.
Fotótár:
Jelenleg kb. 15 000 fekete-fehér felvétel és kb. 5000 színes diapozitív található a múzeumunkban. Ezek nagy része a Tiszazugban készült különböző témákkal (mezőgazdaság, ipar, természetföldrajz, településföldrajz stb.), gyűjtő utakkal és kirándulásokkal van (pl. Ódorvári táborozás) kapcsolatban.
Adattár és történeti dokumentációs gyűjtemény:
Elsősorban a Tiszazugra vonatkozó szakdolgozatok, disszertációk, tanulmányi versenyre készült dolgozatok, visszaemlékezések, nyomtatásban még meg nem jelent munkák (pl. teljes növénytani felmérés) alkotják ezt a gyűjteményt. A vegyes adattári anyag néprajzi, történelmi és helytörténeti, természet-, gazdaság- és településföldrajz jellegű tanulmányokból áll. 1950-től kezdve gyűjtjük és rögzítjük Tiszaföldvár csapadék adatait Zergi Benő és Ladányi Ferenc egykori általános iskolai tanárok mérései alapján. A Tiszazug több mint 300 artézi kútjának vegyelemzése ugyancsak megtalálható az adattárunkban. Jelentős értéket képvisel a történeti dokumentációs gyűjteményünk (több mint 4000 db), amelyet képeslapok, régi iratok, oklevelek, nyomtatványok (plakátok, meghívók stb.), szerződések, alapító iratok, rajzok, régi iskolai óratervek, a tiszaföldvári György-féle nyomda iratai, üzleti könyvek, Cibakházi Árvízmentesítő Társulat szakaszmérnökségének jegyzőkönyvei stb. alkotják.
Könyvek, folyóiratok:
Könyvtári állományunk nagy része hazánkra vonatkozó földrajzi irodalom. Általános-, regionális, természeti- és gazdaságföldrajzi munkák mellett geológiai, csillagászati, növénytani, állattani, néprajzi, statisztikai könyvek valamint szépirodalmi kötetek is megtalálhatók. Folyóirattárunk több mint 800 kötetre tehető. Természetesen megtalálhatók a legfontosabb földrajzi szaklapok (Földrajzi Értesítő, Földrajzi Közlemények, Földgömb) egyes évfolyamai, de ezenkívül más egyéb folyóirat pl. az Jász-Nagykun-Szolnok megyei Néplap, a Búvár, a Honismeret, az Élet és Tudomány, Jászkunság stb. számaiba is betekintést nyerhetnek az érdeklődők. Külön cikk gyűjteményünk van a Tiszazugra vonatkozóan ezekből a folyóiratokból, amely több ezer oldalnyi sajtó anyagból történő, konkrét témára és helyre való keresés megkönnyítését szolgálja.