Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Közös örökségünk a múzeum!

Még mindig nem elég a régészetből?

 2020.06.21 07:36

Ezeket csináltuk 2019 végén, 2020 elején:
Egy régész nem sűrűn unatkozik, így van ez a Damjanich János Múzeum régészeti osztály dolgozóival is.

A megyében rengeteg nagyberuházás folyt az utóbbi időkben, valamint jelenleg is folyik, és minden jelentős földmunka előtt kötelező régészeti kutatásokat végezni. 2019 második felében Besenyszög határában végeztünk próbaásatásokat. Mi is az a próbaásatás? Milyen értékes tárgyak kerültek elő a feltáráson? F. Kovács Péter írása a munkálatokról:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/2020/04/26/regeszeti_feltarasok_besenyszog_hatraban

A 2019-es ásatások után sem sokat pihenhettünk, hiszen januárban máris terepre szólított a kötelesség. Szolnokon a kombájn úton ipari létesítmény építése előtt végeztünk megelőző feltárásokat, ahol egy igen jelentős középső vaskori, szkíta kori település nyomaira bukkantunk. A nem minden napi lelőhelyről az ásatásvezető F. Kovács Péter adott interjút a Szoljon.hu és a Szolnok TV munkatársainak:

https://www.facebook.com/szolnoktv/videos/468759420456028
https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/evezredes-telepulesnyomokra-bukkantak-a-kombajn-uton-2138835/

A terepi munkáknak azonban sokszor akkor sincs vége, ha egy-egy ásatás lezárul. A védett régészeti lelőhelyeken időnként érdemes helyszíni szemlét tartani annak állapotáról. Jász-Nagykun-Szolnok megye különösen gazdag a kunhalmokban és az ún. tell településekben. Utóbbi egy olyan település, melyen sok időn keresztül, gyakorlatilag évszázadokig ugyanazon a helyen építkeztek őseink, a régi épületek romjait pedig ahelyett, hogy elhordták volna, egyszerűen elplanírozták, és ráépítkeztek. Ezáltal mindig egy kicsit fentebb kerültek, míg nem több méter magas települési halmot nem képeztek. Ezek az őskor folyamán, az újkőkorban és a bronzkorban voltak a legjellemzőbbek. Az ásatásmentes időszakban az év elején a Nagyrév mellett található bronzkori település állapotát mértük fel. A folyamatos szántás miatt a cseréptöredékek újra és újra a felszínre kerülnek. 
A halom oldalában élő rókák szintén folyamatos bolygatást jelentenek, járataik építésekor ugyanis kikaparják a leleteket az eredeti helyzetükből. 

                                                               
 
1. kép: a szántás a felszínre hozza a kerámialeleteket

2. és 3. kép: rókalyukak mellől gyűjtött jó állapotú bronzkori edények
 
 
 


 
Előfordulnak olyan beruházások, amikor nem feltárást, csupán régészeti szakfelügyeletet kell végezniük a szakembereknek. Ez elsősorban olyan területeken fordul elő, ahol nem, vagy csak kevés eséllyel számítunk régészeti lelőhely jelenlétére és a leletek előkerülésére. A majdani szolnoki látogatóközpont építésekor végzett gázvezeték áthelyezésekor ilyen jellegű szakfelügyeletet végzett Dr. Kertész Róbert, és számolt be a Szoljon.hu-nak az itt előkerült leletekről.


https://www.szoljon.hu/kultura/helyi-kultura/szamos-lelet-bukkant-elo-a-gazvezetek-athelyezesekor-szolnokon-2391597/


A régészeti munka azonban nem áll meg a feltárás végeztével. Az alábbi két bejegyzésben a szolnoki várból bekerült leletek konzerválásáról és feldolgozásáról számolt be Dr. Kertész Róbert a Szoljon.hu munkatársainak.

https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/restauraljak-a-szolnoki-varasatas-leleteit-2142588/
https://www.szoljon.hu/kultura/helyi-kultura/digitalis-kisfilm-keszult-a-szolnoki-varrol-2293101/

Amikor régészeink nincsenek terepen, megyénk lelőhelyeit az egyre bővülő önkéntes, múzeumbarát fémkeresős csapatunk kutatja fel. Az engedélyköteles tevékenység sokak számára kedvelt hobbivá vált, és akik együttműködnek múzeumunkkal, zöld utat kapnak hozzá. Egy a szoljon.hu által készített interjúban többet is megtudhattok erről:


https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/detektorral-talalt-ertekes-leleteket-ket-katona-szolnokon-2183262/

Előfordul, hogy a fémkeresőzések folyamán igen értékes kincsleletekre bukkannak önkéntes kollégáink. Ilyenkor leletmentő régészeti ásatást végzünk, hogy az jelentős leletek a múzeumba kerüljenek. Egy ilyen tavaly őszi leletmentésről számol be F. Kovács Péter régész és Nagy Zsolt régész-numizmata kollégánk az alábbi bejegyzésben:

https://szolnokiregeszet.blog.hu/2020/02/12/egy_ujabb_varatlan_eremlelet_a_kozep-tisza_videken?fbclid=IwAR1HCeY923nlM9oqDjCYCtLYw6dOJqoNoTXoPlPdEHbsFSYPPcpDdb6OwMs

Gyakran kapunk magánszemélyektől is bejelentéseket érdekes leletek előbukkanásáról. Idén tavasszal egy bronzkori kincslelet korábban előkerült felbukkanásáról kaptunk „fülest” a Tiszazugban. A leleteket a helyiek találták, és végül átadták a régészeknek, de a helyszínt szerettük volna a legalaposabban átvizsgálni, hátha maradt még a földben a kincshez tartozó tárgy. A gyakran használt kézi fémkereső műszer helyett itt a mélykereső szondát alkalmaztuk. Az eszközt munkatársunk, Kövesi István kezeli. Működéséről így számolt be: „Ez az eszköz a talajban lévő fémtárgyakról, vezetőképességük, méretük és a mágnesezhetőségük alapján gyűjti a válaszjelet. Kézi keresővel való szondázással ellentétben mélykeresésnél fontos a zavaró apróbb fémek figyelmen kívül hagyása. Ezzel is elősegítve a berendezés maximális hatékonyságát. Méretéből adódóan rövidebb idő alatt vizsgálhatjuk át az adott területet és fedezhetjük fel a mélyebben található leleteket. Használata nem nélkülözi a kézi fémkereső berendezést.” Bár ez alkalommal nem találtunk több régészeti leletet, készítettünk egy videót az eszközről működés közben. A magas hang jelzi a fém tárgy jelenlétét a földben. Ezen a területen csupán fém hulladékot, gép alkatrészeket találtunk.

Nagy Fanni
régész